Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Parassin József: A népbetegségek elleni védekezés
A NÉPBETEGSÉGEK ELLENI VÉDEKEZÉS. Di. PARASSIN JÓZSEF a Székesfőváros tüdó'beteggondozó intézeteinek igazgatófőorvosa. I. A tuberkulózis. A tuberkulózis szociáJpathológiája. A heveny fertőző betegségek szociális jelentősége nem csökken azáltal, hogy a krónikus fertőző bántalmak óriási szociális súlyát hangsúlyozottabban emeljük ki. Ez utóbbiak az ú. n. nép- betegségek. Évszázadok, talán évezredek folyamán nőttek bele gyökereik az emberiségbe s az utolsó évtizedek során a heveny fertőző betegségekkel ellentétben a leghatalmasabb mértékben szétszóródtak a kulturállamok népességében. Az a néhány évtized, mely alatt végbement a közlekedési technika kifejlődésével, a gyáripar és kereskedelem elhatalmasodásával karöltve a nagyvárosok kialakulása, egyenesen kedvezett a népbetegségek elfajulásának. Az emberek szorosabb társadalmi együttélése, a falunak a városok felé özönlése, az általános védkötelezettség bevezetése, mind oly tényezők, amelyek a népbetegségek csiráinak szétszóródását segítették elő és sokasították meg a fertőzés alkalmait. A tuberkulózis és a venereák, az alkoholizmus és a csecsemőhalandóság azok a népbetegségek, melyeknek erősítésére az említett társadalmi folyamatok hatást gyakoroltak. A legjelentősebb támogatást tőlük a tuberkulózis kapta, a modern társadalmak szociális viszonyai közepette ez szóródott szerte legnagyobb mértékben. Mint szociális kórság, a tuberkulózis és pedig annak tüdőbeli alakja azért legnagyobb jelentőségű, mert okainak egész komplexumát szociális állapotok és tényezők szolgáltatják. Magára a betegségre is ilyenek gyakorolnak befolyást. A tüdőtuberkulózisnak az az alapja, mely szociális szempontból oly nagy jelentőségű, különbözik attól a másiktól, amit a klinikus lát maga előtt. Ha klinikus szemmel nézzük a tuberkulózist, akkor kétségkívül el kell ismernünk a kór
