Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Pap Géza: A betegségi és a baleseti kötelező biztosítás
91 III. Balesetbiztosítás. A baleseti kötelező biztosítás, mint a társadalmi biztosításnak egyik ága, a magánjogban érvényre jutott tárgvi felelősség (risque professionel) elvén nyugszik, illetőleg abból keletkezett. A legújabb kor technikai fejlődése, az elemi erővel hajtott gépeknek a forgalom és a termelés céljára egyre nagyobb mértékben való igénybevétele ugyanis olv veszélyekkel jár, e veszélyeknek mind sűrűsége, mind pedig súlyossági foka szempontjából, hogy az emberi életben és testi épségben okozott károk kiegyenlítésére az a régi magánjogi elv, amely kártérítési kötelezettséget csak a kár okozójának szándékossága vagy gondatlansága esetében ismert, kielégítőnek többé nem mutatkozott. Az elemi erők ugyanis szándékosság vagy számbavehető gondatlanság nélkül is előidézhetnek baleseteket, amelyekkel szemben különösen azok, akik e gépekkel és e gépek körül a termelés érdekében foglalkoznak, védtelenül nem hagyhatók. Ily védelem hiányában ugyanis a termelésnek mindennél fontosabb tényezője, az emberi munkaerő, a legoktalanabb pazarlásnak, helyre- állítás lehetőségével nem járó megsemmisülés veszélyének volna kitéve. Ez a felismerés juttatta érvényre azt az újabb magánjogi elvet, amely szerint az, aki az emberi életre és testi épségre veszéllyel járó gépeket alkalmaz, pusztán e ténynél fogva, szándékosság vagy gondatlanság hiányában is felelős a gépek okozta balesetekért. A munkaadóknak ezen az alapon felmerült felelőssége azonban az egyes üzemekre oly súlyos következményekkel jár, hogy célszerűbbnek látszott az egyes munkaadók kártérítési kötelezettségét a munkaadóknak egymásért való egyetemleges kötelezettségével helyettesíteni, vagyis a kockázat megosztása végett a kölcsönösségen alapuló kötelező biztosítás intézményét létesíteni. Az előrebocsátott kiindulási pontból folyik, hogy a baleseti kötelező biztosítás terheit általában kizárólag a munkaadók viselik, annak járulékterheiben a biztosítottak nem vesznek részt. így van ez nálunk is. Az említett kiindulási pontból folyik továbbá az is, hogy kezdetben a balesetbiztosítás csak a veszélyesebb üzemekre szorítkozott. Csak utóbb következett be a baleset- biztosítási kötelezettségnek fokozatos kiterjesztése annak a ténynek felismerése alapján, hogy kisebb baleseti veszély mellett is, mégis baleset érheti a munkást ; már pedig a
