Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Pap Géza: A betegségi és a baleseti kötelező biztosítás
92 baleset következményei szempontjából teljesen közömbös.., hogy az többé vagy kevésbbé veszélyes üzemben történt-e. A balesetbiztosítási kötelezettség eme fokozatos kiterjesztése során jutottunk el oda, bogy az kiterjedjen mindazokra a foglalkozási körökre, amelyek betegségi biztosításra kötelezettek. Ily meghatározással ugyanis a balesetbiztosítás a termelés minden ágát felölelheti, egyszersmind pedig adminisztratív szempontból is előnnyel jár a két biztosítási ág körének egységesítése. Jelenleg nálunk is ez a helyzet, amennyiben a balesetbiztosítás a törvényben felsorolt üzemekről kiterjesztetett a betegségi biztosításra kötelezett összes üzemekre és foglalkozásokra. Ezeken felül is baleset esetére biztosításra kötelezettek, anélkül, hogy betegség esetére biztosítva volnának, a mezőgazdasági cselédek és a mezőgazdasági gépmunkások. A járulékfizetés a balesetbiztosításban azonban nem a betegségi biztosításban irányadó rendszer szerint, t. i. előre megállapított százalékban kifejezett díjakkal, hanem az úgynevezett felosztó-kirovó rendszer szerint történik, amennyiben t. i. minden üzleti év lejárta után az év folyamán felmerült költséget a biztosításra kötelezett üzemek tulajdonosai között üzemük előre megállapított veszélyességének arányában felosztják. A balesetbiztosítás szolgáltatásait abban az irányban nyújtja, hogy az üzemi baleset következtében sérült a lehetőség határáig helyreállíttassék és elvesztett keresetéért aránylag kárpótoltassék, üzemi baleset következtében való elhalálozása esetében pedig hozzátartozói kártalaníttassanak. Ebből az elvből következik, hogy a sérült a helyreállításához szükséges orvosi gyógykezelésben, gyógyszerekben és gyógyászati segédeszközökben részesül, keresetképtelenségének, illetőleg csökkent keresetképességének tartamára pedig járadékot kap. A járadék azonban csak a gyógykezelés befejezésétől kezdve jár, mert addig, amíg a sérültet gyógykezelik és emiatt nem dolgozhatik, táppénzre van igénye. A járadék a sérült beszámítható javadalmazásának kétharmad része, abban az esetben, ha teljesen keresetképtelen. Ha a keresetképesség csak részben csökkent, járadéka a teljes keresetképtelenség esetében megillető járadéknak megfelelő hányada. Azok a sérültek, akiknek keresetképessége csak kisebb mértékben csökkent, járadékot nem kapnak, így az ipari balesetbiztosításban azok, akiknek kereset-
