Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)

Dr. Fáy Aladár: A szociális hygiene statisztikai és biológiai alapjai

10 Az egyes egyének energiaképességének az összege adja valamely vizsgált területnek, pl. egy városnak, kerületnek, egy országnak az energiakincsét. A vizsgált, körülhatárolt területet egységes biológiai szer­vezetnek is tekinthetjük, mint pl. a méhállamot s akkor azt mondhatjuk, hogy az egyes egyének biológiai javai együttesen alkotják a »társadalmi plazmát«, ami biológiai értelemben tehát synonimja a »populációdnak vagy nemzettörzsnek, ahogy ezt demográfiái értelemben megjelölni szokták. Minél nagyobb az egyének száma, annál több energiaforrás táplálja a társa­dalmi plazmát s annál nagyobb ennek az expanzív képessége: viszont minden elveszett egyénnel apad az összesség energia­vagy ona. A népesség-politikának az a célja, hogy ezt a biológiai közvagyont, a társadalmi plazma energiakincsét, sértetlenül meg­őrizze, azt a lehetőséghez képest szaporítsa és minőségileg is kedvezően befolyásolja. Demográfiái nyelven szólva tehát a népesedés-politika valamely körülírt határokon belül élő népes­ségnek vagy nemzettörzsnek a szaporodására és megjavítására igyekszik, testi és szellemi tekintetben egyaránt. Az tehát rövi­den a feladata, hogy több és értékesebb ivadék kövesse a meg­lévőt; ha pedig ezt nem tudná elérni, mindent meg kell tennie arra, hogy legalább a meglévő népesség száma s annak testi és* szellemi értéke ne csökkenjen. Mint minden küzdelemben, úgy a népek létéért való küz­delemben is az győz, akinek nagyobb az energiája és aki azt helyesebb formában tudja felhasználni. A népesedés-politika azonban csak akkor tehet eleget ennek a feladatának, ha a nem­zettörzs biológiai aequivalensének a társadalmi plazmának összetételét ismeri s annak a változásait állandóan figyelemmel kíséri. Ismerni kell tehát a mindenkori népesség (nemzettörzs) biológiai kataszterét s azt kell kutatnia, hogy amannak az élet­jelentőségeiben minő biológiai szabályok érvényesülnek é& nyilvánulnak. A biológiai kutatás természetszerűleg csak az egyes egyéneknek, a társadalmi plazmát alkotó elemi szerveze­teknek a fiziológiai és pathológiai élet jelenségeit és azok vál­tozásait derítheti ki s a talált eredmények összesítéséből kell megállapítani a társadalmi plazma mindenkori alkatát és állapotát. Ilyen módon állapította meg pl. Galton, a biometrika meg­állapítja, a róla elnevezett visszaütési törvényt, mely az átlagtól eltérő szülők ivadékainak alkotására vonatkozik. Mindenek­előtt ismernünk kell a társadalmi plazma rendes élettani jelen­

Next

/
Oldalképek
Tartalom