Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Fáy Aladár: A szociális hygiene statisztikai és biológiai alapjai
ségeit: a házasságkötéseket (a házasságkötések nemcsak társadalmi jelenségek, hanem biológiai megnyilvánulások is; a házasélettől való tartózkodás sokszor természeti jelenség, máskor kóros okból fakadó, pl. betegség miatt való visszahúzódás) a születéseket, a korcsoportok alakulását; azután kutatjuk a patho-biológiai jelenségeket : a betegségeket, halálozásokat. Mindezt természetesen abból a célból, hogy a lehetőségekhez képest megfelelő intézkedéseket tehessünk. 2. A népesség biológiai kataszterét ezenkívül még ki kell egészítenünk bizonyos demográfiái ismeretekkel; ilyenek a nép elosztódására, foglalkozására stb. vonatkozó adatok. Mindezeknek a biológiai és demográfiai adatoknak a megszerzésén él a népesedés-poHtika alkalmazott módszere : a statisztika. A statisztika a közkeletű definició szerint »az emberi tár- sadalom jelenségeinek exact számszerű vizsgálata«. Ennek a segítségével rendszeres tömegmegfigyeléseket végzünk s ezek számszerű adatait összehasonlítva kutatjuk az eredményben megnyilvánuló törvényszerűséget és ennek okait. A statisztikai adatgyűjtés olyan, mint a természettudományi kísérleti kérdés a természethez, amely felel, kérdés a társadalmi plazmához, amely szintén válaszol. A választ tehát előre nem tudjuk, ezt az eredményből kell leszűrni. Hamis és értéktelen statisztika az, amely egy előre felállított tételhez statisztikai bizonyítást keres és célzatosan állít ilyet össze. A statisztikai adatokból az igazság kihámozásához nagyon jó ítélőképesség és kritikai megbíráló ész szükséges. (Pl. 2 községe általános halálozásának összehasonlítása a népesség összetételének ismerete nélkül nem bírálható meg helyesen. Csak ha a korcsoportok szerint való megoszlást ismerjük, tudunk helyes ítéletet alkotni. A nagy városok közelében a fiatalabb munkabíró népréteg betódul kereset végett a városba, a falu nagyrésze tehát gyermekekből és öregekből áll, melyeknek a halálozása sokkal nagyobb, mint a 15—50 éves személyeké.) A népesedés-politikának első feladata a vizsgált terület társadalmi plazmájának biológiai összetételét, tényleges állapotát megállapítani. Tudnunk kell, hogy miképpen aránylik egymáshoz a férfiak és nők száma, mennyi a gyermekek, az öregek és a munkabíró korban lévők száma, milyen korban és hányán kötnek házasságot, mennyi a természetes szaporodás;, a lakosság milyen része él házasságban, mennyi az özvegyek,, elváltak száma stb.? Vizsgáljuk azután a pathológiai változáIf
