Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Fáy Aladár: A szociális hygiene statisztikai és biológiai alapjai
9 Ha ez a társadalmi plazma értéktelen és beteg, akkor a szociálhygiene intézkedései jóformán hiábavalók s azok hatékonyságának biztosítására szükséges, hogy előbb a szociálhygiene működését kiegészítő testvértudományok, az ú. n. eugenika és a biológiai szelekció (tévesen ú. n. fajhygiene) előzetesen működésbe lépjenek s ha lehet, a szükséges biológiai javulást létrehozzák. A miliőhatások s ezek közé tartoznak a különféle egészség- ügyi intézkedések is, nem egyformán hatnak minden emberre, mert a hatás elsősorban a csiraplazmai örökségtől függ, ez pedig jóformán mindenkinél különböző. Az immunbiológiai ellentállás készsége is elsősorban a veleszületett genotypustól függ. Ez a veleszületett ellentállóképesség igen fontos, sokszor fontosabb, mint a külső miliő kedvezőbbé tételére irányuló megelőző intézkedések, habár ezek a csiraplazmai genotypusra is visszahatással lehetnek. így a betegség keletkezésére külső körülmények: az éghajlat, életmód, táplálkozás, erős testi fáradság stb. nagy befolyással lehetnek, mivel mindezek a kondíciót a test ellentállóképességét befolyásolják. A szociális statisztikusok már régen megállapították azt is, hogy a betegségek a társadalmi helyzet mellett a jó módtól és az erkölcsös tartózkodó élettől függnek. Mindannyian a pauperizmust tekintik a bűn és betegség közös forrásának. A szociális hygiene tehát csak ott lehet hathatós, ahol a pauperizmus és a társadalmi plazma biológiai összetétele a priori, gátat nem vet az egészségügyi intézkedések eredményessé válhatásának. A szociális hygienének tehát behatóan foglalkozni kell a belső biológiai jelenségekkel és a külső miliőnek a kondícióra ható és azt megváltoztató tényezőivel is. 2- §• Népesedés-politika. (Társadalmi energetika.) A népesedés-politika fogalmának meghatározása. 1. A népesedés-politika par excellence biológiai tudomány, amelyet csak természettudományi alapon lehet művelni és továbbfejleszteni. A társadalomra nézve minden megszületett, éptestű és lelkű egyén: érték, mert energiaforrást jelent testi vagy szellemi (erkölcsi) tekintetben, vagy mind a kettőben.
