Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)

Dr. Fáy Aladár: A szociális hygiene statisztikai és biológiai alapjai

8 az orvosoknak, akik a szociális hygiene gyakorlati végrehajtá­sára hivatvák. Közvetlen kapcsolatban áll a szociális politikával és szo­ciális hygienével harmadik társuk a népesedés-politika. Ez az állam egészségügyi gondoskodásának és intézkedéseinek egyik legdúsabb kútforrása s ebből tele korsóval merít a szociális hygiene is. A népesedés-politika célja az, hogy az államban élő nemzettörzs (népességi törzs) sértetlenül fennmaradjon; egv- felől arra igyekszik, hogy a lakosság száma mennyiségileg ne apad­jon, de lehetőleg szaporodjék, minőségileg pedig az a törekvése, hogy ne satnyább, de szellemi és testi téren egyaránt erősebb, értékesebb ivadék kövesse a meglevőt. Ezt a célt pedig nem mesterséges szaporodás: bevándorlás, átvándorlás útján, de a természetes népszaporodás útján akarja elérni. A születések számának szaporítása s a halálozások számának csökkentése azonban hatalmi úton sem gazdasági, sem egészségügyi intéz­kedésekkel el nem érhető, ott a legnagyobb beleszólásuk a biológiai tényezőknek van, a csiraplazmával átöröklött, részben változhatatlan, részben variabilis veleszületett képességeknek (sajátosságoknak). Minthogy azonban a biológiai tudománynak közvetlen beleavatkozási módja ezek megváltoztatásába nin­csen, az is kerülő úton: gazdasági, egészségügyi és nevelő­intézkedésekkel próbál eredményt elérni. Amint tehát látjuk, a szociálpolitikának, szociális hygiené- nek és a népesedés-politikának a céljuk közös: a népjólét meg­teremtése, az emberhez méltó élet feltételeinek a megvalósításával. Ez a három modern államtudomány egymással nemcsak szoro­san összefügg, de sok ponton egymásba egyenesen átfolyik s egymástól külön sem választható. Ugyanazt a célt különböző, de egymást kiegészítő módokkal és utakon igyekeznek elérni: a szociábs politika gazdasági, a szociális hygiene egészségügyi, a népesedés-politika biológiai alapon. Ezek együttesen alkotják a »népjóléti politika« alapjait. Amint ebből a nagyjában vázolt összefüggésből is kitetszik^ a szociális hygiene csak akkor tudja a maga áldásait kellően érvényesíteni, ha megfelelő anyagi eszközei vannak s ha meg­felelő társadalmi plazmára talál. így nevezem el — biológiai alapból indulva ki, egy körülírt határok között élő népességnek, pl. egy ország nemzettörzsének biológiai összvagyonát, vagyis azt az energiakincset, amely az egyes egyének, az egyes bionok csiraplazmai örökségének az összesítéséből adódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom