Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)

Dr. Fáy Aladár: A szociális hygiene statisztikai és biológiai alapjai

28 1900—1910-ig pedig a városokban 15*1%, a vidéken 8‘5, A városi lakosság szaporodási aránya azonban 190C—1910-ig 16'6-ról 14‘1-re csökkent (Budapest nélkül). A belső vándor- mozgalom hatását a helyben születettek számának a meg­állapítása révén ismerjük. Ezt a népcserét, mint említettük, egyfelől a szomszéd községek fiatalságának összebázasulása, részben a távolabbi városokba, vármegyékbe gazdasági okok idézik elő. 3. §. Biometria. A demográfiái adatfölvételekkel, melyeket nekünk a népe­sedési statisztikai adatgyűjtés szolgáltat, a vizsgált terület biológiai egységének : a társadalmi plazmának a »status prae- sens«-ét állapítjuk meg. Azok pontos ismerete és a változások állandó követése nélkül következetes szociálbygienés assza- nálási tervezetet elgondolni sem lehet. Ilyen adatgyűjtések már nagyon régen történtek, még mielőtt a népesedési politika mai fogalma kialakult volna, nem a társadalomnak, mint egésznek, az átlagos összetételét kutatták, hanem az azt alkotó emberek szervezetének bizo­nyos méreteiben megnyilvánuló szabályszerűség alapján igye­keztek az átlagos emberi típust megállapítani. Ez a kutatás nem a belső biológiai alkotásra vonatkozott, hanem csak a külső testi jelenségekre. Legelőször a művészek foglalkoztak ezzel s már a görög szobrászatban megtalálhatjuk, hogy a művészek bizonyos, már megállapított művészi mérték, ú. n. modulus alapján állapították meg a testrészek egymáshoz való arányát. Az emberi szervezet egyes testrészeinek egymáshoz valő arányával foglalkozó tudomány : a biometria. De ez most már nemcsak művészi és anthropologiai tudományos célokat követ,, hanem gyakorlati orvosi és szociálhygienés törekvéseket is szolgál. így pl. bizonyos testrészek és azok méreteinek össze­hasonlításából előre igyekszik megállapítani azt, hogy vala­kinek a testi szervezete bizonyos munka állandó teljesítésére súlyosabb ártalom nélkül alkalmas-e ? Elsősorban és leg­kiterjedtebben a katonai szolgálatra való alkalmasság meg­ítélésénél jön ez alkalmazásba, de más foglalkozási ágaknál, pl. csendőrségnél, postánál, vasútnál, hajózásnál, bizonyos nehezebb ipari és gyári foglalkozásoknál is. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom