Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Fáy Aladár: A szociális hygiene statisztikai és biológiai alapjai
28 1900—1910-ig pedig a városokban 15*1%, a vidéken 8‘5, A városi lakosság szaporodási aránya azonban 190C—1910-ig 16'6-ról 14‘1-re csökkent (Budapest nélkül). A belső vándor- mozgalom hatását a helyben születettek számának a megállapítása révén ismerjük. Ezt a népcserét, mint említettük, egyfelől a szomszéd községek fiatalságának összebázasulása, részben a távolabbi városokba, vármegyékbe gazdasági okok idézik elő. 3. §. Biometria. A demográfiái adatfölvételekkel, melyeket nekünk a népesedési statisztikai adatgyűjtés szolgáltat, a vizsgált terület biológiai egységének : a társadalmi plazmának a »status prae- sens«-ét állapítjuk meg. Azok pontos ismerete és a változások állandó követése nélkül következetes szociálbygienés assza- nálási tervezetet elgondolni sem lehet. Ilyen adatgyűjtések már nagyon régen történtek, még mielőtt a népesedési politika mai fogalma kialakult volna, nem a társadalomnak, mint egésznek, az átlagos összetételét kutatták, hanem az azt alkotó emberek szervezetének bizonyos méreteiben megnyilvánuló szabályszerűség alapján igyekeztek az átlagos emberi típust megállapítani. Ez a kutatás nem a belső biológiai alkotásra vonatkozott, hanem csak a külső testi jelenségekre. Legelőször a művészek foglalkoztak ezzel s már a görög szobrászatban megtalálhatjuk, hogy a művészek bizonyos, már megállapított művészi mérték, ú. n. modulus alapján állapították meg a testrészek egymáshoz való arányát. Az emberi szervezet egyes testrészeinek egymáshoz valő arányával foglalkozó tudomány : a biometria. De ez most már nemcsak művészi és anthropologiai tudományos célokat követ,, hanem gyakorlati orvosi és szociálhygienés törekvéseket is szolgál. így pl. bizonyos testrészek és azok méreteinek összehasonlításából előre igyekszik megállapítani azt, hogy valakinek a testi szervezete bizonyos munka állandó teljesítésére súlyosabb ártalom nélkül alkalmas-e ? Elsősorban és legkiterjedtebben a katonai szolgálatra való alkalmasság megítélésénél jön ez alkalmazásba, de más foglalkozási ágaknál, pl. csendőrségnél, postánál, vasútnál, hajózásnál, bizonyos nehezebb ipari és gyári foglalkozásoknál is. V
