Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Fáy Aladár: A szociális hygiene statisztikai és biológiai alapjai
29 Kezdetben a biometriának ez az ága még nem fejlődött ki s a biometria megalapítója Galton (1796—1874), aki mellesleg megjegyezve az eugenikának is a megalapítója volt, valamint követői : Pearson, Bateson, Weldom stb., akik a biometriát, különösen az átöröklés szempontjából, tanulmányozták és fejlesztették, még a szociálhygienés vonatkozásokat figyelmen kívül hagyták. Galton legfontosabb eredményei közül, amelyekre bio- metriás adatgyűjtéssel jött rá, kettőt említek meg, az ú. n. ősök átöröklési törvényét és a visszaütési törvényt. Az első (abból a feltevésből indulva ki, hogy az átöröklésnél a két szülő egyenlő mértékben vesz részt) megállapította, hogy a szülők együtt y2, a nagyszülők %, a szépszülők 7?, a dédszülők V16 stb. örökségi arányban vesznek részt az új ivadék megalkotásában. 72 + 74 + Va + 716 + ....= 1. A visszaütési törvény azt mondja, hogy bizonyos örökölt determinánsra (sajátságra) nézve az ivadék, noha az a tendenciája, hogy az átlagos típushoz térjen vissza, attól mégis a szülők sajátsága értelmében eltér. Pl. Galton azt találta, hogy az általa vizsgált egyének átlagos magassága 68*2 ' volt, de a 72" magas apák fiaié 70*8'; nem érte el tehát az apák mértékét (— 1*2), közeledett az átlaghoz, de azért azt meghaladta (-f- 2*6). Galton követői fejlesztették ki a variációs statisztikát. Ez igen fontos az eugenikai kutatásoknál, ahol azt keressük, hogy bizonyos típusnál az attól való eltérések : ú. n. variánsok milyen gyakoriak és hogyan jelentkeznek. A feldolgozott statisztikai eredményeket az ú. n. Galton-féle görbék vagy variációs polygonok szerkesztésével tesszük szemlélhetővé. Az eljárás röviden a következő : szerkesztünk egy ordinata rendszert, olyformán, hogy a nyert eredményeket, pl. testmagasságot arányosan növekvő mérték szerint rávezetjük a vízszintes abscissára, míg az arra merőlegesen állított ordinátán azoknak az egyéneknek a számát tüntetjük fel, akiknél a megfelelő magassági számot találtuk. Ha azután a metszési pontokat összekötjük a négyzetekben az átlós vonalakkal, megkapjuk a szemléltető görbét. Ilyen görbék megszerkesztése útján állapította meg a híres belga statisztikus, Quételet, a róla elnevezett törvényt, amely azt állapította meg, hogy a típus és a hozzá közel álló
