Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Fáy Aladár: A szociális hygiene statisztikai és biológiai alapjai
A SZOCIÁLIS HYGIENE STATISZTIKAI ÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI. Dr. FÁY ALADÁR ny. államtitkár, kormánybiztos. 1. §. A szociális hygiene fogalma, helye és jelentősége a szociális politikában. A társadalomtudományok között, melyeknek végső közös céljuk az államot alkotó társadalmi rétegek lehető jólétét megteremteni, újabb időben nagy lépésekkel nyomul előtérbe a szociális hygiene, vagy az ú. n. társadalmi egészségtudomány. Mindenekelőtt a szociális hygiene fogalmát kell tisztáznunk mert a szociális jelző alatt különböző fogalmak rejtőznek s azt a mai közhasználatban nem mindig ugyanabban az értelemben használjuk. A magyar társadalmi szó sem azonos jelentésű amazzal s nem fedi teljesen ugyanazt a fogalmat, csak részben. A szó általában használt értelme tulajdonképpen: »munkásérdekű« ; a szociális jelzőt legtöbbször a munkásügy gyei való kapcsolatban használják; a németek egyenesen a munkásbiztosítás ügykörét jelzik ezzel a szóval: pl. Soziale Versicherung, Soziale Medizin, Sozial-Arzt stb., tehát azt főleg a szociális biztosítás alá eső, az ipari munkás érdekeltségével kapcsolatban használják, nyilvánvalóan helytelenül, mert nemcsak az ipari és gyári vagy mezőgazdasági munkások szorulnak »szociális« védelemre, de a társadalom egyéb rétege is, adott körülmények között pl. közveszélyes járványok esetén az egész társadalom, leggazdagabb elemével együtt. Én a szociális szót a köztámogatásra szorulás fogalmával tartom logikusan összekapcsolandónak s azokra az esetekre tartom korlátozandónak, amikor valaki a köz támogatására szorul, mert azt, amire szüksége van, önerejéből nem tudja megszerezni. Ezt a támogatást nyújthatja az állam, a köz-
