Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)

Első könyv. Alaki és általános határozmányok - B) Közegészségügyi szolgálat a községekben

74 A húsvizsgáló személyét kis- és nagyközségekben a bíró és jegyző, szövetkezett községekben pedig a szövetkezett községek jegyzőjének— esetleg jegyzőinek — és bíróinak küldöttsége szavazattöbbséggel jelöli ki. A húsvizsgáló kiképeztetésével és alkalmazásával járó költségek mikénti fedezéséről az illető kis- vagy nagyközség képviselőtestülete, szövetkezett községek­ben az érdekelt községek képviselőtestületei külön- külön határoznak. A törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban, valamint községekben a városi, illetőleg a községi állatorvos hivatalból tartozik a hús­vizsgálati teendőket ellátni. Körállatorvosok székhelyükön az állatorvosi és nem állatorvosi húsvizsgálati teendőket, a körükhöz tartozó többi községekben pedig az állatorvosi hús­vizsgálati teendőket szintén hivatalból kötelesek ellátni. (L. 18. §-t). A that. és r. t. városokban a húsvizsgáló helyet­tesítését is csak az állatorvos láthatja el. (L. 1888. évi VII. t.-c. 127., 130. és 132. §-ait.) Ha valamely kis- és nagyközség vagy szövetke­zett községek területén községi állatorvos vagy kör­állatorvos nincs és az 1900. évi XVII. t.-c. 10. §-ának s) pontja alapján járási vagy városi m. kir. állatorvos nincs kirendelve, ily községekben a húsvizsgálati teendőkkel első sorban magánállatorvos, másodsorban emberorvos és harmadsorban jelen szabályrendelet értelmében húsvizsgálói képesítést nyert egyén bízandó meg. Ily képesítést nyertek között a marhalevélkeze­lésre is alkalmas egyént elsőbbség illeti meg. Hús árúsításával vagy vágásával, továbbá állat­kereskedéssel foglalkozó egyént húsvizsgálóúl alkal­mazni nem szabad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom