Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)

Első könyv. Alaki és általános határozmányok - B) Közegészségügyi szolgálat a községekben

vagy szerzésére, kölcsönök felvételére, a rendes költségvetésbe fel nem vett terhes szerződések kötésére, községi adó kivetésére, vagy behajtására stb. vonatkoznak, végre nem hajthatók. A kis- és nagyközség által alkotott szabályrendelet továbbá kihágást meg nem állapíthat.

Ezen korlátozások dacára a községnek sok önálló joga van s belügyeibe a törvények által megszabott eseteken kívül a törvényhatóság csak a község saját kérelmére, vagy rendkívüli közigazgatási, illetve köz- biztonsági okokból avatkozhat.

A kis- és nagyközség tanácskozó és határozó közege a községi képviselőtestület, végrehajtó közege pedig a községi elöljáróság; mindkettőt a járási hatóság vezetése mellett a község maga választja.

A községi képviselőtestület gyakorolja a község összes jogait és intézi annak összes ügyeit s egyedül van hivatva kötelező határozatokat hozni; fegyelmi joggal azonban kis- és nagyközségekben nem bír; ezt azokban a főszolgabíró gyakorolja. (86 : XXII. t.-c. 91. §.) A képviselőtestületet alkotó tagok száma a népesség számától függ, általában minden 100 lélek után egy képviselőtestületi tag számíttatik, összes számuk azonban kisközségekben 20-nál több és 10-nél kevesebb nem lehet. Nagyközségekben legkisebb számuk 20, legnagyobb számuk 40 lehet, rendezett tanácsú városokban pedig 48 képviselőtestületi tag a legalsó, 200 a legfelső határ.

A képviselőtestület felerészben a legtöbb egyenes állami adót fizető községi lakosokból illetve birtokosokból s felerészben a választói jogosultsággal bíró községi lakosok által választott tagokból áll. Állásuknál fogva tagjai továbbá a képviselőtestületnek a főbb előljárósági tagok is.