Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)
Első könyv. Alaki és általános határozmányok - B) Közegészségügyi szolgálat a községekben
A községi képviselőtestület minden tavaszszal és őszszel a múlt évi számadások megvizsgálása, illetve a jövő évi költségvetés megállapítása végett rendes közgyűlést tart, azonkívül pedig a körülményekhez képest rendkívüli ülésre hívható össze. A törvény kis- és nagyközségeket különböztet meg; ezek között a főkülönbség az, hogy a nagyközség saját maga tart magának külön jegyzőt, míg a kisközségek közös jegyzővel bírnak. Az elöljáróságot alkotó egyének száma a községek ezen jellegétől függ. Kisközségekben az elöljáróságnak legalább a következő tagokból kell állnia: a bíróból, helyetteséből és 2 tanácstagból, a körjegyzőből, közgyámból és körorvosból, tehát 7 tagból, nagyközségekban hasonló összeállítással összesen 10 tagból. Az elöljáróság feje a községi-bíró, aki tiszténél fogva elnöke a képviselőtestületnek is; akit bíróvá megválasztanak, az a választást elfogadni köteles s azt csak igen nyomós akadályok miatt utasíthatja el; tisztét legalább egy évig viselni köteles. Az elöljárósági tagok közül a választott tagokat 3 évre választják, a jegyző és orvos élethossziglan tagok. A rendezett tanácsú város községi szervezetére nézve szintén község ugyan, de tágabb jogköre van. így a községeket megillető jogokon felül gyakorolja a (helyi igények szerint) a piaci, hegyi, vásári, építészeti és közegészségügyi rendőri teendőket s eljár bizonyos ipari és cselédügyekben. A közegészségügyi szolgálat terén azonos teendőinél fogva a többi községgel együttes elbírálás alá esik s azokkal együttesen tárgyalható. Szervezetét illetőleg, határozó és tanácskozó
