Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)
Második könyv. Anyagi rész (alkalmazott hygiene). Az egészségtan elveinek érvényesítése a gyakorlatban - I. Egészségügyi rendészet - A köztisztaság és egészségügyi közbiztonság megtartását célzó intézkedések - B) Emberi élelmezésre és közvetlen használatra való tárgyak egészségügye
175 az 1889:34652. B. M. rendelettel van szabályozva; e szerint: Élelmi szerekkel, italokkal, s az emberi testtel közvetlen érintkezésbe jövő tárgyakban az ólom tartalom nem lehet több a következő legnagyobb meny- nyiségnél: evő-, ivó- és főző-edények készítésénél 10 súlyrész ólom lehet 100 súlyrész fémötvényben; szénsavtartalmú italokkal érintkező syphonoknál, valamint bor- és sör-szivó illetve felnyomó készülékeknél 1 s. r. ólom 100 s. r. fémötvényben. Élvezeti cikkek csomagolására való fémlemezekben (staniolpapir stb.) is az utóbbi arány van megengedve. Nagyobb ólomtartalom csak az edény tartalmával nem érintkező részek be- borítására és a kupakokra használható. Vízvezetéki csövek ólomból is készülhetnek, de csak akkor, ha biztosan feltehető, hogy vízzel állandóan teli lesznek. (Ellenkező esetben ugyanis a levegőben levő szénsav az ólomcsövek belső falával olyan szénsavas ólom vegyületet alkot, a meiy vízben oldható, s így a vizet ivók egészségére káros hatású lehet.) Tilos evő-, ivó- és főző-edényeket ólomtartalmú kaucsukból készíteni, vagy olyan mázzal bevonni, mely 4% ecetsavat tartalmazó ecettel főzve, azt ólomtartalmúvá teszi; az ilyen mázzal bevont edényekben élelmiszereket vagy italokat készíteni, tartani vagy csomagolni tilos. Evő-, ivó- és főző-edényeket csak olyan ónnal szabad bevonni, a melyben l°/0-náltöbb ólom nincsen; a forrasztáshoz használt öt vény ellenben 10 súlyrész ólmot tartalmazhat. Az emberi szervezettel közvetlenül érintkező tárgyak (pl. szopókák, játékszerek, tejszívók stb.) ha kaucsukból készülnek, teljesen ólom és cinkmentesek legyenek; ha ólomból készülnek 1% súlyrész ólomnál többet ne tartalmazzanak.
