Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)
Második könyv. Anyagi rész (alkalmazott hygiene). Az egészségtan elveinek érvényesítése a gyakorlatban - I. Egészségügyi rendészet - A köztisztaság és egészségügyi közbiztonság megtartását célzó intézkedések - B) Emberi élelmezésre és közvetlen használatra való tárgyak egészségügye
138 a vajnak kivitele állami egészségügyi ellenőrzés mellett történik. Gazdasági érdekek és pénzügyi szempontok továbbá szükségessé tették, hogy a mindinkább növekvő drágaságra való tekintettel bizonyos mesterséges tápszerek árúsítása és behozatala is megengedtessék pl. növényi (kókusz-) zsír a sertés-zsír helyett, margarin a vaj helyett, sesamolaj az olajfa bogyójából sajtolt oliva-olaj helyett, különféle tejkészítmények: sűrített tej, sana stb. Mindez természetesen szigorított ellenőrzést kíván. Ami az élelmicikkek okozta esetleges ártalmakat illeti, a következőket kell figyelembe venni. Ártalmas anyag keletkezhet, vagy keveredhet az élelmicikkhez már a termelésnél; a növényi tápszereknél némely esztendőben különféle betegség mutatkozik: a gabonánál pl. üszög, rozsda, anyarozs, a burgonyánál többféle különös rothadási betegség és penész, a gabonaneműekhez keveredhetnek: anyarozs, szédítő vadóc, konkoly stb. magvai. Ezek tehát nem szándékos emberi hamisítások, hanem termelési szennyeződések. A nyereségvágyból eredő hamisításoknál ritkábban fordul elő ártalmas hatású anyag hozzákeverése, mint inkább csekélyebb értékű, nagyobb súlyű, szebb színtadó stb. anyagok használata. Ilyeneket észlelünk pl. a liszt, kenyér, bor, ecet, kolbászneműek stb. árúsításánál Az élelmiszerek ártalmat okozhatnák, ha helytelen tartás folytán megromlanak, vagy ha helytelen elkészítési mód folytán válnak ártalmasokká, pl. rézszitán áttört paradicsom, rézpénzdarabbal színesített ugorka stb. Ezek is ritkán szándékosak, inkább tudatlanságból, tájékozatlanságból eredőek.
