Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)

Második könyv. Anyagi rész (alkalmazott hygiene). Az egészségtan elveinek érvényesítése a gyakorlatban - I. Egészségügyi rendészet - A köztisztaság és egészségügyi közbiztonság megtartását célzó intézkedések - A) A levegő, víz, talaj és lakás egészségügye

110

gyakori szellőzés a legjobb óvóintézkedés, műhelyekben, gyárakban a keletkező levegőszennyező anyagok (por, füst, gázok, gőzök) természetéhez képest külön- külön intézkedésekre van szükség. Ezek az intézkedések, mint az iparegészségügy körébe vágók, nálunk a kereskedelmi minister hatáskörébe tartoznak.

A levegő közönséges szennyezésének megakadályozására az egyes törvényhatóságok és városok által hozott köztisztasági szabályrendeletek intézkedései szolgálnak, melyek figyelembe veszik a helyi viszonyokat és azok szerint szabályozzák a kérdést.

Általános, országos érvényű ministeri rendelkezés, amely ide tartozik, kevés van, s a levegőt és talajt egyszerre szennyező anyagok: sertéstrágya, kenderés len-áztatók használatára vonatkoznak.

Az ember életében minden lépten-nyomon igen fontos szerepe van továbbá a víznek; maga az emberi szervezet életműködése sem lehet el víz nélkül, s a jó ivóvíz testi jólétünk egyik főfeltétele.

De szükségünk van a vízre mosáshoz, főzéshez, gőzgépek hajtásához, öntözéshez stb. is; míg azonban ez utóbbi célokra inkább csak a víz fizikai összetétele jön tekintetbe, az ivóvíznek és konyhai használati víznek fertőzésmentesnek kell lennie, vagyis betegségokozó csirákat nem szabad tartalmaznia

Minden a földön található víz a levegőben levő vízgőznek megsűrűsödéséből és lecsapódásából keletkezik. A víz, már mint vízgőz és eső a levegőben felold és magával ragad különféle gázokat; a földbe jutva, újra felold különböző anyagokat, s nemcsak ezekkel szennyeződik, de tartózkodó helyéül szolgál sok növényi és állati szervezetnek is.

Ez utóbbiak közül sok az egészségre igen kártékony hatású lehet s igen fontos, hogy ivóvizünk