Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)
Második könyv. Anyagi rész (alkalmazott hygiene). Az egészségtan elveinek érvényesítése a gyakorlatban - I. Egészségügyi rendészet - A köztisztaság és egészségügyi közbiztonság megtartását célzó intézkedések - A) A levegő, víz, talaj és lakás egészségügye
109 körébe nem vonhatók. A levegő tisztaságát azonban, vagyis olyan állapotát, hogy minél kevesebb idegen alkatrészt tartalmazzon, bizonyos mértékig már intézkedésekkel biztosíthatjuk. A levegő tisztasága igen fontos követelménye az egészségtannak, mert az emberi szervezet életműködésének fenntartója elsősorban a levegő. A levegő szállítja az emberi gép anyagcseréjéhez az égési folyamat első feltételét, az oxygént, amely nélkül nem élhetünk. Teljesen tiszta állapotban lévő, csakis oxygénből és nitrogénből álló levegő azonban nincs; a levegő vízgőzzel, szénsavval, különféle gázokkal, gőzökkel és szagos anyagokkal van keverve. A szabad levegő tisztaságát szennyezik a közönséges mindennapi élettel járó égési termények: a szénnek, fának, kőolajnak, gáznak, gyertyának stb. füstje, korma, gázai és gőzei, az emberek és állatok anyagcseréjének termékei, különféle gyárak, műhelyek, ipartelepek elszálló termékei és szaganyagai stb. és az utcák pora. A levegő ilyetén szennyezésének kétszeres a jelentősége, ha az nem a szabadban, de zárt helyiségben történik. A nagy levegőtenger áramlásai a helyi . szennyeződéseket a szabadban rövid időn elenyésztetik, de zárt helyiségekben a romlott levegő eltávolítása és frissel való helyettesítése már sokkal nehezebb. Maga a közönséges utcai por is rendszerint alig jár különösebb ártalommal, de a zárt szoba, vagy műhely pora már sokkal veszedelmesebb, mert a betegségeket okozó baktériumok a porrészecskékre tapadva kerülnek a levegőbe, s ott sokáig lebeghetnek; — különösen olyan zárt helyen, ahol betegek tartózkodnak, lehet veszedelmes a levegő szennyezése. Magánlakásokban
