Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)

Első könyv. Alaki és általános határozmányok - D) Közegészségügyi szolgálat a központban

103

mint vezető osztályfőnök, ministeri tanácsosi rangban, jelenleg jogász-tisztviselő áll.

A közegészségügyi osztályban állandóan alkalmazott orvosok a többi államhivatalnokokkal egyenlő jogokban és elbánásban részesülnek. (Et. 166. §.)

A minősítési törvény (1883 : I. t.-c. 9. §-a) értelmében egyetemes orvosdoktori, vagy a régi rendszer szerint vizsgázottaknál, orvos-sebész-doktori és szülészmesteri oklevéllel kell birniok.

A közegészségügyi főosztály orvos-tisztviselői, jelenleg nemcsak a nekik kiosztott ügydarabok feldolgozását végzik, de a külső felügyeleti és tanácsadó szolgálatot is ők teljesítik. így pl. súlyosabb járványok esetén a helyszínén szervezik és ellenőrzik a védekezési eljárást, vizsgálják időnkint a közkórházakat és egyéb gyógyintézeteket, helyszíni szemléket tartanak és szakvéleményt adnak ipartelepek engedélyezésénél, vízvezeték, vagy csatornázás létesítésénél stb. A külső szolgálatban intézkedési joggal nem bírnak s csak mint véleményező közegek járnak el, jelentéseiket és javaslataikat közvetlenül a belügyministeriumba terjesztvén fel.

c) Szaktanácsok. A központi egészségügyi szolgálatot teljesítő orvos-tisztviselőkön kívül a közegészségi ügyek tudományos tárgyalására a belügyministernek rendelkezésére áll továbbá: „országos közegészségügyi tanács“. A minister azonban ezenkívül közegészségi ügyekben egyéb szakértő és tudományos testületeket meghallgathat.

Az országos közegészségi tanács indítványozó és véleményező testület, melyben minden jelentékenyebb orvosi szakma képviselve van; tagjai nem tisztviselők s a közegészségi ügyekre nézve csak véleményt