Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)
Első könyv. Alaki és általános határozmányok - D) Közegészségügyi szolgálat a központban
104 adnak, de közigazgatási ügyek elintézésére és végrehajtására hivatva nincsenek. Mintán az egyes szakmákat képviselő szakértők száma nincsen meghatározva, a tanács összetétele változó. A tanács áll: elnökből, másodelnökből, jegyzőből és 12 rendes tagból. Ezenkívül vannak rendkívüli tagok meg nem határozott számban; a tanácskozásban mint rendes tagok vesznek továbbá részt: a belügyi, honvédelmi, vallás- és közoktatásügyi és földmívelésügyi ministe- rinmok egészségügyi, illetve állategészségügyi előadói, kik szintén minden ügyben szavazási joggal bírnak. Az elnököt, a tagok által történt hármas kijelölés alapján a belügyminister ellenjegyzése mellett a király nevezi ki, a másodelnököt s a többi összes rendes és rendkívüli tagokat a belügyminister. Jegyzőt a tanács maga választ. Az országos közegészségi tanács a kebelébe nem tartozó szakértőket is felkérhet tárgyalásra s azok a belügyminister beleegyezésével külön munkálatok kidolgozásával is megbízhatók. Az elnökök és a jegyző működése hat évig tart, melynek leteltével újra kinevezhetők, illetve megválaszthatok, A többi 12 rendes tag egyharmad része minden három év leteltével sorsolás útján kilép, azonban mindjárt újra ki is nevezhető. A rendkívüli tagok hat évre neveztetnek ki, ennek leteltével kinevezésök megújítható. A rendes tagok működési idejök alatt az „egészségügyi tanácsos“ címet viselhetik; a rendkívüli tagokat ez (1882:37.586 B. M. r.) nem illeti meg. Ez utóbbiak a rendes üléseken csak mint véleményelőterjesztő,
