Schuster Ludwig: A gerincvelő bántalmak kórisméje (Budapest, 1885)
Különös rész - Az egyes gerincvelő-bántalmakról
II. KÜLÖNÖS RÉSZ. AZ EGYES GEBINCVELŐ-BÁNTALMAKKÓL. A gerincvelő-bántalmakat elsőleges és másodlagos bántalmakra osztjuk. A gerincvelő-bajok tünetei kóros szövetelváltozáson alapúinak, ezen elváltozás először vagy az idegszövetet éri élettani összefüggése szerint s egy-egy nyaláb hosszában terjed tova, a mely nyaláb elfajul s helyében másodlagosan a kötőszövet túlteng; vagy az elváltozások az idegkötő-anyagból (a neurogliából) indulnak ki, lobos tünetek kiséreté- ben a kötőszövet túlteng, ez az idegszövetet nyomja, mely e miatt azután másodlagosan elfajul. A lob első neme a gyurmás (parenchymás) lob, a mely állítólag a rendszer-betegségeknél fordul elő, hol a lob a megtámadott rostrendszeren a föllépés helyétől kezdve végig vonúl és pedig a tápláló (troficus) központ helyzete szerint vagy felülről lefelé (a pyramis-rosto- kon, a mellső oldalköteg-részleteken) vagy alulról fölfelé (a Goll és Burdach ik-kötegeken, a kisagy rostkötegén). A tovaterjedés némileg a WALLER-féle Schieferdecker által tanulmányozott törvényt követi, a melynek értelmében a mozgató-rostok átvágása után az elfajulás a központtól haladó, az érző-rostok átmetszése után központ felé haladó. Csupán egy idült baj, a sokgócu agyvelö-keményedés tesz, úgy látszik, kivételt e törvény alól. A mellső oszlopok, illetőleg azok sejtéinek rendszeres betegségéről is beszélnek. A mellső feliér-kötegek rendszer-betegségének neve : Leukomyelitis (a mellső-fehér-kötegek lobja), a szürke kötegek rendszer-betegségének neve pedig Poliomyelitis (a mellső-szürke-kötegek lobja). Több rendszer együttes betegsége is előfordúl, ilyenkor combinált
