Schuster Ludwig: A gerincvelő bántalmak kórisméje (Budapest, 1885)

Általános rész - Bonctan

mellső oldalkötegeken áthaladva, a gerincvelőt a mellső szarvakon elhagyja és betér az izmokba, addig az érzés-ingerületek, melyek a testet kívülről érik, a hátsó érző gyökökön át egy darabon a hátsó kötegekben haladnak, majd csakhamar kereszteződve áttérnek a túloldal szürke- állományába s ott a nevezett pályákon az agyba jutnak.

Hosszmetszet, mely a gerincvelő szürke- állományát s a mellső és hátsó kötegeket felezi. A rostok útja schematicus (Charcot Localisations spinales czímíí munkája után.)

gr a a gerincvelő szürke tengelye. E körül :

V a mellső kötegek területe.

H a hátsó « «

M mellső ideggyökök (mozgató),

S hátsók (érző) a gerincvelő-dúccal.

P pyramis-pályák, melyek a Rolandó agytekervényekből:

(R) erednek,

G a Gollkötegek, a hátsó gyököktől futnak az agyvelő felé,

K a kis agyoldalköteg-pálya (a Clarke- sejtektől (?), a

C kisagy felé halad),

VG a mellső köteg alaprostjai és a vegyes oldalköteg-pálya,

BK Burdach ik-kötegek, ezek (VG ésBK) a különböző hátgerincszelvényeket kötik össze.

Általános a nézet, hogy épúgy a mint a mozgató rostok a gerincvelőbe térésük (felső) helyétől kezdve lefelé lassankint kereszteződnek, az érző rostok is a gerincvelőbe térésük (alsó) helyétől kezdve felfelé többé-kevésbbé teljesen kereszteződnek, és így miután az eresztéken át haladtak, az ellenkező velő félben vonulnak az agyvelőhöz s útjokat a nyúlt agy on, a Yarol-hídon, az agykocsányon, s a belsőtök hátsó harmadán (Charcot carrefour sensitif) véve eljutnak az agy érző központaihoz.

Ludwig, Woroschiloff és Weiss (házi nyulak és kutyáknál) a gerincvelő mindkét oldalkötegében talált a test mindkét felére szolgáló érző rostokat.

A gerincvelőnek ama különös sajátságánál fogva, hogy a fehérvagy szürkeállományát érő közvetlen villamos vagy erőművi ingerek

5. ábra.