Schuster Ludwig: A gerincvelő bántalmak kórisméje (Budapest, 1885)
Általános rész - A gerincvelő mint az idegrendszer központi szerve
iránt teljesen visszhatástalan, hogy ingerelve sem érzés nem jő öntudatunkba, sem mozgás nem támad, — Schiff a gerincvelőt mint aestheso- dicust (érzést az agyhoz vezető) és kinesodicust (mozgást vezető) jellemezte. Az akaratos mozgás az azon oldalú mellső oldalkötegben halad, átmegy a mellső szarv dúcaiba s innen a mellső gyökbe. A tapintó érzés (hő-, nyomás-érzés, izomérzés) a hátsó gyökön terjed föl a hátsó szarvak dúcsejteibe s innét az azon oldalú oldalköte- gekbe. A fájdalomérzés valószínűleg a belső ikkötegekig halad a hátsó gyökökben s innen az egész szürkeállományon. Meg kell jegyeznünk, hogy míg Brown Séquard szerint minden érzést túlnyomólag a szürkeállomány vezet, addig Schiff nézete szerint ez csupán a fájdalomérzést s a hátsó kötegeli csupán a tapintó érzést vezetik; Stricker tagadja a szürke állománynak egész hosszában vezető képességét az agyhoz és Weiss kutyákon bebizonyítá, hogy mozgás- és érzésingerületek csak az oldalkötegeken mennek. Az összrendezetlen akaratlan, görcsszerű mozgás a szürkeállományon át jut a mellső gyökökhöz. Miután a gerincvelő-sorvadásnál a külső ik-kötegek betegsége folytán a mély (ín-) reflexek megszűntek, a felületes (bőr-) reflexek ellenben fennállanak, ez a mellett szól, hogy az érző-izom-idegrostok a (kölső) BuRDACH-ik-kötegen át jutnak a szürke állományhoz, az érző- bőr-idegrostok pedig közvetlenül a hátsó oszlopokba térnek (1. 7. ábra 29. lapon). A visszahajlott (reflex) mozgások ingerületüket a hatsó szarv dúcaihoz haladó érzőrostok útján kapják, innen az ingerület a mellsőszarv dúcaihoz s a mellső gyökökbe jut. A visszahajlást gátló ingerület az agyból (a pyramis-kötegeken át) halad a gerincvelő szürkeállományába, illetőleg a reflex központot alkotó dúcokba. A GERINCVELŐ MINT AZ IDEGRENDSZER KÖZPONTI SZERVE. A gerincvelő elszigetelt vezető idegrostaival nem csupán az agyvelőből eredő és abba felható (érző és mozgató) ingerületek vezető szerve; hanem szürkeállományában központok léteznek, azaz oly idegsejt- és rosthalmazok, a melyekből mozgató-ideg-csoportok és ezektől izomcsoportok nyerik összrendezett mozgásokra képesítő ingerületüket.
