Schuster Ludwig: A gerincvelő bántalmak kórisméje (Budapest, 1885)
Általános rész - Bonctan
A hátsó kötegek közül a (belső) GoLL-kötegek a hátgerincvelőtől felfelé haladásuk közben a nyakgerincvelő legfelső részéig átmetszetük- ben gyarapszanak, ők egy a központ felé vezető rendszert képeznek, mely a gerincvelőből mindenütt vesz fel rostokot (a Clarke-sejtekből és azok köréből), de tőle rostok nem távoznak; hosszú pályák ezek, melyek a hátsó gyököket a nyúltagygyal kötik össze s ennek vékony kötegei- nek (clavae) szürke magvaiban végződnek. Tápláló központjuk valószínűleg a gerincvelő dúcokban fekszik s átmetszés után felmenő irányban fajúinak el. Valószínű, hogy e rostok kereszteződnek azon a helyen, a hol a hátsó eresztéken a hátsó gyökökből eredő harántirányú rostok csatlakozása által erősbűinek. A hátsó gyökök elfajulásának vizsgálatakor tapasztalták (Schultze), hogy a hátsó kötegrostok ama része, a mely az ülideggel kapcsolatban van, a GoLL-kötegek legbelső és hátsó részletében feküdt, és hogy a nyakgerincvelő GoLL-kötegei, — mint rendesen említik, — főleg oly idegrostokból állnak, a melyek az alsó végtagokhoz szolgáló hátsó érző gyökökkel összefüggenek. — A Burdach- rostkötegeket a hátsó gyökökből eredő idegrostok járják át; e rostok egy része, a mint a hátsó szarvak szürkeállományához ér, abban elmerül ; egy másik része azonban csali a nyakrészleten éri el a szürkeállomány hátsó szarvát. A Burdach- (külső) ikkötegek (d, 3. ábra 20. lapon) valamint a 2. b és 6. f (19. lap) alattiak vastagságukban ingadozást mutatnak a gerincvelő különböző átmetszetein és a belépő ideggyökök számával szemben, különösen feltűnő a vastagodás a nyak- és agy ék-gerincvelőn. Ebből következik, hogy e rostok is a hátsó gyökök s a szürke-állomány, valamint a szürke-állomány és a nyúlt-agy közötti rövid kapcsok s mint ilyenek a visszaliajlás közvetítésére szolgálnak. A mellékelt vázlat a gerincvelő rostmeneteiről s annak viszonyáról az agyhoz áttekinthető képet nyújt. (1. 5. ábra.) A gerincvelő tehát két részarányos félből álló hossz- és harántkapcsolatok által összekötött dúcláncolat, a melynek szemei egyenként az általuk ellátott egyes testrészleteknek megfelelnek. A gerincvelő dúcai rövid hosszirányt követő kapcsok által felfelé a nyúlt-agygyal s így az agygyal folytonos összeköttetésben állanak; ezenkívül az agyvelővel közvetlenül is összefüggenek, a központból jövő pyramis-rostok által, a központ felé haladó kisagy-oldalköteg-pályák, valamint a GoLL-kötegek által. Míg az agyból eredő akarat-ingerület, mielőtt a gerincvelőt elérné a nyultagy-pyramis kereszteződésein a másik oldalra tér s azután a
