Schuster Ludwig: A gerincvelő bántalmak kórisméje (Budapest, 1885)
Általános rész - Bonctan
16 pontoknak neveztetnek. Egy második a fennebbinél kisebb dúc-csoport, a mellsőszarv oldalrészén van. A hátsó szarvban apró orsó-idomú (érző) dúcsejtek vannak. E sejtek különösen a hát-gerincvelő belső, központfelé eső oldalán, a hátsószarv úgynevezett alapján képeznek feltűnő csoportozatot: ezek a Claeke-oszlopok. A hátsó szarvban ezeken kívül elszórt magános apró dúcsejtek is vannak. A hátsó szarv kocsonyás burokból áll, mely szivacsos magvat, idegrostokat vesz körűi; minél kevesebb rostot tartalmaz a hátsó szarv, annál kocsonyásabb külleme. A dúcsejtekből egész sor idegnyúlvány folytatódik; ezek legtöbbje eloszlik s a szürke állományban finom idegrostocskákká foszlik (protoplasma nyúlványok); ezeken kívül minden dúcsejtnek egy osztatlan nyúlványa is van, ez a Deiters-tengelyfonal, a mely elágazódás nélkül velőhüvelyes idegrosttá lesz. A mellső szarvnak dúcsejteiből eredő ezen tengelyfonalak sorsa ismeretes. A nagy mozgató-dúcok mindenikének tengely fonala egy mozgató gyökrosttá lesz, mely az izmokban végződik, és mint finom szemcsékből — lemezekből — álló hálózat, véglemezekké oszlik. Tehát az izom, a tengely-fonal és a dúcsejt egy mozgató egységet képez. Továbbá tudjuk, hogy a mellső szarv belső oldalán fekvő dúcok tengely-fonala a mellső eresztékbe tér, de a további sorsuk előttünk még ismeretlen. Nem lehetetlen, hogy a hátsó oszlopokba térő érző rostok, az ezen oszlopokban is előforduló sokszögletű ducsejteknek lesznek tengely- fonalaivá. A gerincvelő tengelye, részben a hátsó oszlopokkal karöltve vezeti tova az érzést keltő hatányokat; míg a mellső oszlopoknak az érzésvezetéshez semmi közük, ők az akarat-ingerületek vezetésében vesznek részt. A dúcok protopiasma-nyulványainak finom ideghálózata a dúcsejt- csoportok egyes dúcait köti össze, talán a különböző csoportokat is egymással. Az említett durvább ideghálózatok a díicsejtcsoportokon kívül állanak, de a sejtcsoportok között s különösen a Clarke-sejtek között kifejezett hosszirányú rostok látszanak, a melyek tehát, mint említettük, hosszirányban kötik össze a dúcokat. A szürke állománynak, az ideg-elemeken kívül alkotó részét képezi a hajszál-edényekkel és csillagalakú sejtekkel biró idegkötőanyag (idegenyv, neuroglia), mely az egyes idegelemeket tapasztja egybe. E kötő-anyagról a fehér állománynál még egyszer lesz szó. A központi
