Schuster Ludwig: A gerincvelő bántalmak kórisméje (Budapest, 1885)
Általános rész - Bonctan
17 csatorna körűi a neuroglia tömörebb s itt ependym-fonalnak hívják (substantia gelatinosa centralis), a hátsó szarvak csúcsán és szélén is megszaporodott s itt substantia gelatinosa RoLANDi-nak nevezik (lásd 2. ábra, 13. lap). Az ideg-gyököknek a szürke állománybani lefutásáról még a következőket említjük meg: A mellső mozgató gyökrostok abban 3 felé oszlanak (ha őket a körületről követjük a gerincvelőbe), hátfelé, kifelé és befelé, végre hosszabb-rövidebb lefutás után mint tengelyfonalak a fennemlített idegduccsoportok egyikének dúcaiba belépnek. Ezen kívül e rostok kis része a szürke állománytól oldalt újra kilép, hogy az oldal- köteg mellső felébe eljutva, itt függélyes irányba felgörbüljön s így az oldalköteg hosszrostjává (pyramis-rosttá) lesz. A hátsó, érző gyökrostok mindjárt a gerincvelőbe lépésükkor két külömböző irányt követnek : 1. A jobban oldalt fekvők a hátsó szarvba lépnek be; egy részük az itt lévő idegrost-gomolyban vízszintes irányban oszlik el; egy másik részük részben a mellső szarvig jut, részben a hátsó eresztékbe megy s itt kereszteződve, a túlsó gerincvelőfél szürke állományához halad. Egy harmadik legnagyobb részük a Clarke-dúcsejtekbe lép s hosszirányban terjed fel- és lefelé. Ezenkívül a hátsó szarv magános dúcaiban is végződnek érző rostok, valamint a mellső szarv oldal-dúc- csoportaiban is. E rostok valószínűleg ama dúcsejtek tengely-fonalai. 2. A hátsó gyökök középfelé eső rostjai a hátsó szarv csúcsától befelé a hátsó kötegbe térnek s e kötegnek alkotó részeivé válnak, ezzel hosszabb-rövidebb darabon felhaladnak, majd elhajolva vízszintes irányt követnek s a szürkeállományba sugárzanak. Ezek ama rostok, melyek tabesnél először betegszenek meg s a mély reflexet vezetik. A szürkeállomány rostái tehát (Schwalbe szerint) 4 külömböző forrásból erednek, a mellső és hátsó gyökökből, a mellső és hátsó eresztékből. Ezekhez oly rostok járulnak még, a melyek az egyes dúcsejt- csoportokat közvetlenül (úgy haránt-, mint hosszirányban) kötik össze. Végre vannak még hosszrostok a substantia gelatinosa Rolandi mellső határán s ilyenek az oldalkötegek besugárzásai is. A mellső (mozgató) s a hátsó (érző) gyökökből lesznek a gerincvelőidegek ; a két gyök ugyanis még e gerincvelő-burkokon belül összehajlik és szorosan egymáshoz fekszik. Az érző gyök számos dúcsejt felvétele után jelentékenyen megduzzad s a csigolyák közti likban egy dúcgo- molyt képez, ez a csigolya közti dúc (gl. intervertebrale s. spinale), mely a mozgató gyökkel kötőszövet által függ össze. A csigolyaközti dúcokon 9 Schuster : A gerincvelő bántalmak kórisméje. *
