Schuster Ludwig: A gerincvelő bántalmak kórisméje (Budapest, 1885)
Általános rész - Bonctan
15 A gerincvelőt az agyvelővel a nyúltagyvelő köti össze (medulla oblongata). A nyúlt-agyvelő azon ponton kezdődik, a hol a mellső felületén látható pyramis-pályák kereszteződnek. Az agy mozgató köz- jjontaiból leérkező mozgató (az akaratot közvetítő) rostok ugyanis itt leg- nagyobb részt kereszteződnek s képezik a gerincvelőben a pyramis-oldal- köteg-pályát. A nyúltagyból ered a tisztán mozgató nyelv alatti-ideg és az arcideg; ezek magvait úgy kell tekinteni, mint a gerincvelő mellső szarvainak megfelelőket. Továbbá itt ered a három-osztatu-ideg s a halló-ideg, a melyek némileg a gerincvelő hátsó gyökeinek felelnek meg. A nyúlt-agyban ezeken kívül még egy oldalsó vegyes ideggyökcsoport is ered, a nyelv-garatideg-, a bolygó ideg- s a járulékosideg-gyökei. Az arcideg-mag eredése felett fakadó szemtávoztató ideg s a szem mozgató ideg eredése is a gerincvelő mellső szarvainak felel meg. A SZŰKKÉ ÁLLOMÁNY FINOMABB SZERKEZETE. A hátsó szürke ereszték finom, haránt irányú, velőtlen rostokból áll, e rostok a gerincvelőben mindkét oldalt ívalakban hátra és oldal- felé hajlanak s a hátsó köteg és hátsó szarv határán valószínűleg a hátsó gyökök alkotó részeivé lesznek. Valószínű, hogy e közben az érzést vezető' pállják részben kereszteződnek. Azon kísérletből, hogy a gerincvelő féloldalú megsértése, a sértés helyéhez közel fekvő ellenoldalu részekben féloldalú érzéstelenséget idéz elő, következik: hogy a hátsó gyök-rostok a gerincvelőbe lépésük helyétől csekély távolra már kereszteződnek. Különben a szürke ereszték által zárt központi csatorna előtt is,, valamint mögötte is térnek szürke állománybeli rostok a gerincvelő egy oldaláról a másikra, melyek haránt irányban vagy ferde szög alatt találkozva kereszteződnek. A szürke tengely két oldalrészében, a mellső és hátsó szarvakban a gerincvelőnek élettanilag fontos idegközpontai fekszenek: a többsarku dúc-sejtek, a melyek részben velőhüvelylvel ellátott, részben anélküli igen- finom idegrostocskák hálózata által függnek össze harántul; az egymás felett fekvő duc-sejtek hosszirányban is egybefüggenek, ezenösz- szefüggést a hátsó oszlopokban a BuRDACH-kötegek (a külső ik-kötegek), a mellső oszlopokban pedig a mellsőkötegek rövid rostái eszközük. A szürketengely oldalrészeiben tehát jellemző ducsejt-csoportok fészkelnek. A legnagyobb dúc-sejtek a mellsőszarv mellső részletében vannak csoportosulva. Mivel pedig e dúcokból a gerincvelő mozgató gyökeinek rostái erednek, e dúcok mozgató dúcok vagy mozgató köz-
