Stiller Bertalan dr.: Az ideges gyomorbántalmak (Budapest, 1884)

Beosztás - II. Csoport. A gyomor reflectorikus idegbántalmai

n. CSOPORT.

A GYOMORNAK REFLECTORIKÜS IDEG- BÁNTALMAI.

Ezen betegsegeknel a gyomor ideges működésének oly zavarairól van szó, melyek a test különböző szerveiben fészkelő, gyomron kívüli visszhajlási ingerekből indulnak ki.

Ezen zavarok leggyakoribb alakját képezi a cisszhajlási hányás, mely egy a gyomron kívül működő inger által előidézve, a nyultagy- ban székelő, a légzési központtal teljesen vagy részben azonos, hányási központ közvetítése által váltja ki a complikált hányási actust. Habár a hányás megbízható búvárok kísérletei és egyes kórtani tapasztalatok szerint a gyomornak tényleges működése nélkül is megtörténhetik és kizárólag a hassajtó izmai által is eszközölhető: mégis a gyomornyít tágulása és a gyomorcsuk erős elzáródása, tehát a gyomornak legalább mérsékelt közreműködése, a hányási folyamatnál kétségtelenül szükséges. És mi nem is átaljuk a hányásnak némi értelemben élettani visszhajlási actusát — mely a köhögéssel és tüsz- szentéssel hasonlólag a szervezetnek mintegy védő működése — a gyomortünetek közé sorolni, habár az a gyomron kívül az összes be- és kilégző, a nyeldeklő, szájpad és hangrés izmait igénybe veszi, a vérkeringést befolyásolja, a nyál- és izzadság-kiválasztást működésbe hozza. Különben is léteznek hírneves életbuvárok, kik a hányásnál a gyomorcsukí résznek határozott antiperistaltikus összehúzódását ügyelték meg, sőt olyanok is (Pavy), kik az összes gyomorizomzat közreműködését veszik fel.

Azon szervek közül, melyekből reÜectorikus hányás indíttatik meg, először az agyat említjük fel. Ezen agybeli hányás közönségesen központinak neveztetik, mert állítólag a hányásnál közreműködő szervek központi idegvégeinek izgatása által váltatik ki. (Bamberger,