Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)
XII. Tzikkely. Az Orvosi Plánták munkái az ember testébenn
77 e. ) A ki szokatlan , á szekerenn vagy ha± jónn való járáshoz , pípázashoz : felháborodik a’ gyomra és hány. Ezt a’ hozzá szokás meggyógyftja* f. ) A ki értzhől való mérget talált bevenni£ igyon hirtelen lágy meleg olajat, vagy tejet igen sokat; meglehet hogy a’ hányás által megszabadul : de ha már a méreg a’ belekbe vagy a’ vér* be vette magát, nints reménység. Mikor pedig szükség a1 Természetet hányás* ra indítani, hogy a’ gyomor a’ benne lévő rút* súgóktól kitisztuljon; az meglehet 1. Tsak azzal is, a’ mint némeljek tselekesz* nek, hogy az újjokat a' torkokra nyújtják, vagy azt valami toll szállal ingerük: de ez veszedelmes , mert könnyeim nyelvtsap leesés, torok gyú- fadás, vérpökés, ’s több félelmes következései lehetnek; vagy 2. ha az ember lágymeleg vizet, vagy olajat, vagy zsírt eggyszerre böveim iszik; vagy 3. a’ mi legjobb, ha hányató szert okosann Vészén bé. A’ Hányató Szereknek tulajdonságai ezek: 1. A’ nagy erőltetés által a’ beleket is mozgásba hozzák, és szabad székeket tsinálnak, sőt gyakrann elvégeződvénn a’ hányás, alólról fordítanak és purgálnak. 2. Ha ólján kitsiny mértékbenn veszi azokat a7. ember, hogy hányásra nem indíthatnak: akkor is nagy hasznot tésznek, mert gyengénn és húzomosann a’ gyomrot émelyegtetik, a’ beleket izgatják, melj kivált a’ mejjnek nyavajáibann tsak nem a’ legfőbb orvoslás; sőt a’ vérbe is által* mennek, és annak sűrűségét felolvasztják, tisztítják , és más egyéb hasznokat is tésznek. A’ hon* nan A Hányató Szerek.
