Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)

XII. Tzikkely. Az Orvosi Plánták munkái az ember testébenn

1. Hányató Szerek. (Emetica j.

A’ Hányás az az erőlködése a’ Természetnek y meljel azt, a’ mi a’ gyomorbann van, a’ torokra felszorítja, és a’ szájonn kiveti. Ez igen jókévá munkája a’ Természetnek, és mikor magától indúl , ritkánn esik meg, hogy akadályoztatni vagy kiállítani kellene; hanem vagy tsak az okát kell elhárítani, vagy még segíteni és könnyíteni kell, Szikfu herbaiét i vagy mást iljet itatvánn a’ be- teggel. Azombann, vágynak ólján veszedelmes Jiyavaják, meljekbenn a’ hányas félelmes jel; de pljankor is nem az veszedelmes, hanem a’ mi azt

okozza.

í

Magától gjindúl a’ hányás sokféle okokból* nevezeteseim:

a. ) Képzelődésből, mikor valami út; latos dolgot meglátunk, vagy a’ szagát megérezzük, vagy ha tsak emlegetik is előttünk. Ez elmúlik, ha képzelődésünket és szemünket, azon dologról elfordítjuk.

b. ) JÍ gyomornak étellel vagy itallal való megterheléséből. Ekkor a’ hányás maga orvosság. A’ honnan nemeljek, m kor hányásra volna szükségek; éppenn ezen tzélból, önként több bort isznak mint szoktak, és eggyszerre eggy meszelyt ’s többet is felhajtanak, a’ megrázkódtatásig és nndorodásig; melj utánn nem sokára a’ gyomor felháborodvánn, tzéljokat elérik.

c. ) A’ hasnak szokatlan állapotjából, p. o. viseiősségből. Ezt tsak a’ te.mészetre kell bízni.

d. ) A’ Főnek kéményenn való megütődésé- hol, Hideglelésekből ’s a’ t. Ekkor a hányás okát, a’ betegséget kell gyógyítani.

y6 Az Orvosi Plánták munkája a* testbemu

ej A'