Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)

V. Tzikkely. A' Tápláltatás, annak szükséges vólta, matériája, és módja

vagy felette kevés; a’ honnan az esső vagy tóvízzel való lotsolás, a’ plántáknak sokat használ; a’ kútvízzel való keveset, sót néha árt. Mindaz- által a’ kútvíz is, ha széles szájú edénybe merőd- vénn, a’ szabad levegőnn sokáig áll, megzőldűl; mert a’ levegúégbúl megtelik, és alkalmatossá leszsz az öntözésre; annyival inkább pedig, ha trágyát olvasztanak el benne. 4. lía valamely főidet sok ideig kaszálnak, vagy szántanak, miieden esztendőbenn elhordvánn róla a’ rajta termett szénát, szalmát: a’főldbenn lévő tápláló matéria megfogyatkozik, és a’ főid elsoványodik; ha pedig megtrágyázzák, ismét megajjúl ’s a’ t.

Ámbár ezek szerént, a’főidnek felső része, és a’ levegőég tele van a’ plántákat tápláló matériával: tsakugyan más természeti dolgoknak, t. i. melegségnek, világosságnak , levegőégnek, villám matériának, és a’ víznek segíttsége is, elmúlha- tatlanúl megkívántatik arra, hogy az életerő éb- resztodjön az ő munkáira, és a’ matériát a* test táplálására fordíthassa»

A’ melegségnek bizonyos mérsékleti állá- potja szükséges arra, hogy az életerő munkás lehessen. A’ téli hidegekbenn eláll a’ plántábann az életerő , a’ tápláltatással eggyütt, mint szintén a’ télenn alvó állatokbann is: de béfűjtött virág- házakbann, télenn is eleven a’plánta, és nevelkedik ; a’ télenn alvó állat pedig ha füjtött szobába vivődik, feléled; ha a’ hidegre ismét kivivődik, újra elalszik. A’ felettébbvaló melegbenn pedig a* plánta elhervad, az állat megfúlad.

A’ világosság, és a’ szabad levegő nélkül élet nem lehet; ezek utánn láttatnak a’ plánták minteggy esdekleni. A’ házbann nevelt virágok , ha nem az ablakba tevődnek , az ablak felé hajolnak. A’ kőfal mellé plántált fák , ha árnyékA’■ tápláltatás. 31