Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)

V. Tzikkely. A' Tápláltatás, annak szükséges vólta, matériája, és módja

nyékbann vágynak, kihajolnak, keresvénn a* nagyobb világosságot, és szabad levegőt. A’ sűrű erdóbeli fák, minteggy eggymással vetélkedve emelik fel telejeket a’ napnak világa ’s a’ szabad levegő felé, és az árnyékbann lévő galjaikat elrúgják. Az árnyékonn pintzébenn nevelt plánták ízetlenek , színtelenek , gyengék : a’ szabad vilá- gosságonn nőttek pedig erössek, ízesek, eleven színük. Az embert a’ világosság éleszti, serkenti, álmából felkölti, a’ setétség pedig álomra hívja. Azt tapasztaljuk, hogy a’ beteg, napfeljötekor megvídúl: alkonyodás utánn pedig elnehezedik; és hogy a’ haldoklóknak nagyobb része, naple- mentől fogva napfeljöttéig múlik ki.

A’ Villám matéria (Electricitas) külö- nösenn segíti a’ plánták tápláltatását, és életerejét. Bizonyos tapasztalás, hogy midőnn nyáronn félhomályos napok, és az állatokat bádjasztó vak melegek járnak, mintha az idő égiháborúra akarna készülni: eggy iljen naponn többet gyarapodnak a’ plánták, mint tiszta időbenn egy hétig. Az igen száraz nyáronn pedig, mikor a’ nedvesség szűk volta miatt a’ plánták nagyot nem nőhetnek: ha sok homályos és vak melegek járnak; a’ szalma kevés, de a’ termés bőv leszsz. Mikor az emberek panaszolkodnak, hogy volt ugyan esső, de nem hasznos, nem láttzik foganatja: ennek is, talám, a’ villám matériának vagy mm- nyiségébenn, vagy minémüségébenn van az oka. Ha még idővel a’ Bőltsek, a’ villám matériának természetét jobbann kitanulják: gondolni lehet hogy ez, a’ Chemiai esméretekbenn, kivált az organizált testekre nézve, eggy egész ujj fordulást fog tsinálni. —

A1 Víz, a’tápláltatásra elmúlhatatlanúl szükséges , nem tsak azért, hogy a tápláló matériát

nem

$2 jf tápláltatás. /