Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)
II. Tzikkely. Az Életerő
7 Jömbenn az elállóit Életerő örökre is elalszik, és az ember meghal. Van az ájulásnak egy bizonyos neme (Asphyxia J meljet a’ köznép Elrejtezes- nek nevez. Ebbenn az állapotbann, melj egy ’s két nap, tovább is elszokott tartani, a’ beteg* benn az életnek semminemű nyoma nem láttzik. így állítja el gyakrann az Életerőt, az igen éle9 nyavaják erőszakja; melj állapot a’ haláltól egyébbenn nem kíilömböz, hanem hogy a’ rothadásnak bizonyos jelei nintsenek a testbenn. Ebből tettzik meg, melj veszedelmes dolog a’hól- takat, kivált a’ hirtelen és az éles nyavaják rövid cstromi utánn meghalni láttattakat, addig eltemetni , míg a’ bizonyos halál jele a’ rothadás, ki nem mutatja magát a’ testbenn. Irtóztató példák vágynak reá, hogy a’ holtnak gondolt embert eltemették; holott tsudálták a’ körülötte lévők, hogy a’ test sem meg nem merevedett, sem az ábrá- .zatjának színe nem halál szín vólt: és osztánn az eltemettetett testbenn, feléledtt az Életerő a’ ko- porsóbann, és az elevenenn eltemettetett embernek iszonyú halállal kellett meghalni. — így a’ vízbe fúladtt, és a’ megfagyott emberbenn, és abbann a’ ki magát felakasztotta, nem mindenkor alszik el egyszerre az Életerő, hanem tsak eláll; és vágynak bizonyos példák által megerősített eszközök, meljek által az iljen szerentsétleneket, ha siettek szabadjtásokra, az életre viszszalehetett hozni. Hogy az Életerő tsak elállóit, de nem oszlott és nem aludtt el egészenn, még akkor is néha , mikor már a' testnek nehéz szaga kezd lenni: ebből lehet főképpenn megesmerni, hogy a* hóltnak gondolt betegnek feje, nem erőltetve és merevedve áll, hanem tsak könnyedenn, mint az alvó emA 4 beAz Életerő,
