Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)
II. Tzikkely. Az Életerő
béré, kivévénn azokat, a’ kik ópiumtól holtak meg. , Valamint hát egyéb Természeti Erők, úgy az Életerő is lehet nyugvó állapotbann , mikor t. i. annak munkásságának semmi nyoma nem láltzik, hanem hogy abbann az állapotjábann is valamíg benne van a’ testbenn, nem engedi azt rothadni: de ebből a’ nyugvásból soha sem is «erkenne fel az Életerő, hanem ha valami eszköz által serkentődnek. Valamint azért a’ Mágnesbenn nyugvó vonóerő, a’ vasnak hozzá való közelítésére feléled, és szüntelen munkás, míg a’vas mellette van: úgy az Élőeszközös testekbenn lévő Életerőt, felserkenti, és elevenségbeim tartja , vidítja , a’ Melegségnek , Világosságnak , Levegőégnek , Víznek, Éledeleknek bizonyos mérséklése , annyira, hogy ezek nélkül élet nem lehet. Télenn a’ melegségnek fogyatkozása miatt, eláll az. Életerő a Plántákbann, és sok Ailatokbann; a* Tavaszi meleg pedig felébreszti azt; de a’ felet- tébbvaló meleg,mind a’ plántát, mind az állatot . megöli ’» a’ t. Ezt a’ tulajdonságát az Életerőnek nevezzük Serkenthetőségnek, Ébreszhe- tőségnek ( Excit ab Hit as ). A’ Plántái és Állati Életerők, abbann a’ mi fő dolog egymással megeggyeznek, t. i. mindenik a’ maga organizált testét táplálja, neveli, a’ seny- vedésnek romlásnak ellene törekedik, és végre mindenik a’ tenyészésnek nagy munkáját véghez viszi. Ez az Elevenítő Élet (Vita vegetativa ). ügy de az Állatoknak érzékenységeik is vágynak, látás ^ hallás, szaglás, ízérzés, tapintás, meljek az Életerőt ébresztik, és viszont az Életerő ezeket. Ez az érző vagy állati élet! (vita sensitiva animalis). Ennél fogva az Állat Életereje, sokkal felségesebb a’ Plántáénál, mert az 8 Az Életerő,
