Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)

Előljáró beszéd

XIV

Ez alkalmatossággal, a* Fííve'sz Könyv* első Darabjára, szükség némelj jegyzéseket tenni.

1) Sokarin megütköztek a’ sok új nevek- benn, és úgy nézték azokat, mint á’ Fűvész- kedés tanúlásbann igen nagy akadályt. Ezeknek megnyugtatásokra való az első Toldalék Laistrom, mélj megmutatja, hogy a’ régi nevekből több megmaradt nemi névnek 300-nál, a’ mennyit előre ingyen sem lehététt volna reményleni. Igen is, mert minden meghagyható neveket meghagytunk, új neveket pedig tsak akkor formáltunk) mikör arra a’ kénte- lenség szorított*

Alkalmatos új Nemi Nevek, ha sokkai többek volnának is nem ártana. Mert a’ kik már Füvészkedni kezdettek; mindnyájann azt állítják, hogy a7 Plánta kikeresése közbeni!, hat új névj mélj a’ tzímerből van véve, a’ plántával eggyütt sokkal könnyebbénn és állandóbból megragad, mint éggy régi név, meljet azelőtt nem tudtak*

2) Kívánták vala, hogy adódnék oka az új Nemi nevek származtatásának. Ezek hát rendbe szedve, és eredetek szerént felosztva, állanak a’ második Toldalék Laistrorri- bann. Ott magyarázó beszédekbe szükség nints, mert a’ meljék a’ Nemi tzimerből vévődtek: azokat megmagyarázza maga á’ Tzíiner, tsak meg kell nézni* A’ Termeiből vetteket, a7 termet ’s a t.

3) A’ Eotanicához értők azt sajnálták, hogy Tulajdon Fajnevek kevesenn vágynak a’ Fűvész Könyvbenri, holott azok igen nagyon könnyítik a’ Füvészség tanúlását. Az igaz hogy azt méltánn lehet sajnállani. De hogy

azon *

Elöljáró Beszéd.