Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)

Előljáró beszéd

azon tekintetbenn is nem nagyon sovány a’ Füvész Könyv, és még ezutánri is könnyenn lehet a’ tulajdon Fajneveket szaporítani: azt mutatja a’ harmadik Toldalék Laistrom.

4) A’ két Hazábann bizonnyá! találtatható Plánták, ezen jeggyel (!) jegyeztették vala meg. Ugyde számos Plánták vágynak nálunk, meljeknek 'ez a’ jegy nints elejekbe téve : el- lenbenn vágynak oljanok is, meljek előtt ott a’ jegy; de kételkedni lehet hogy volnának a’ Hazábann — Ezen jegyre tehát többé semmit sem kell vigyázni,

5) Sok Neminevek, bár eleinte Darabosoknak teil Zeitek is : úgy láttzik , hogy a’ hozzá szokás által kisimulnak: de tsakugyan vágynak köztök oljanok is > meljeket kár volna megszenvedni. Iljén Nro 374. a’ Tát ka na f, bár a’ Nemi Tzímerből van is véve. Jobb leszsz e’ heljett Ka na fáj; az áj tévénn nyílást, a’ mint ezen szókból kitettzik: Ajak, Ajazó, Ajtó Ajtatos, Ajítás Ajidas, — Nro ■311. a’ Fii te j jó Neminév volna; de mivel ennék a’ Nemnek régi jó neve ez, Szettyin: joub 1? szsz a’ Fű éj helett ezt tartani meg. —- Nro 4.7c. a’ Higviritz, így hívják Hazánknak némely részéibehri az édes gyökeret, és mi is azért hagytuk azt meg (mint régi nevet) Nemi- névnek. De látni való , hogy soha sem leszsz ez, szép Magyar hangzású, név. A’ Higviri- tzet formálták az édes gyökérnek ezen Patikai nevéböi : Liquiritia. Ugyan ebboi sókkal alkalmatosabb lágyítóit név lesz ez: Likritz, meljet jó leszsz a’ Higviritz heljébe tenni. -— N10 1(15. a’ Bodonpót, a’ Nemi Tzímer- bol van ugyan véve: de ez a’ tsínos virág,, ineij megszáradva is skárlát színét mégtartja,

ennél

MÍSljáró Beszéd, X