Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
II. Az Árpádházból származott királyok kora 1000-1301 - a) Orvosok
87 ház gondozását, mely ott feküdt, hol a vár aljában a hévvíz fakad. Hogy ezen kórház a kor igényeihez képest minden szükségessel el volt látva, mutatja Orbán pápának 1262-iki oklevele, melyben ő II. Géza király alapító levelét megerősítve mondja, hogy az említett király az építendő házakra és a szükséges officinák — (betegszobák, gyógyszertár, fürdők?) szervezésére bőséges alapítványt tett. IV. Béla király 1238- ban a kereszteseknek, adományozta a Győrben, az egykori vár helyén levő fürdőket és azon közfürdőket Esztergomban, melyeket nagyanyja Anna alapított volt.1) A pécsi kórház, mely 1796-ban az irgalmas szerzetesekre szállott, hajdan szintén a János keresztes lovagoké volt. Bodajkon a csodatevő szent kút mellett, hova a hagyomány szerint már szent István kezdeményezésére építtetett szűz Mária kápolnája, telepedtek meg a keresztesek.2) Nagy-Szeben hatósága 1292-ben keresztelő szent János napján átadta a kereszteseknek a városnak egy, már régi idők hospitalisúl használt házát, hogy a rend abban a hívek adományaiból tehetsége szerint ápolja a szegényeket, betegeket, nyomorékokat.3) A szt. Antalról nevezett keresztesek Daróczon (Szepes) létezett kórházuk mellé 1288-ban templomot építettek és I. Lajos királynak 1363-ban kelt okmánya szerint szintén ők akarták kezökre keríteni a keresztesek által Kassán bírt kórházat templomával együtt.4) A XlI-ik században hozzánk Francziországból behozott cziszterc ziták kórházairól is vannak tudósításaink. ‘) Linzbauer I. 69, 82. Rupp, I. 18—19. 427. ■■* *) U. o. 251. s) Linzbauer I. 80. *) Rupp. II. 178—179. A kereszteseknek — különböző czíműeknek — nevezetesebb kolostorai voltak ezen időben: XII. század: Esztergom, Sz.-Fehérvár, Bodajk, Csurgó, Keszthely. XIII. század: Dravecz, Pécs, Győr, Sopron, Beregszász stb.
