Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
II. Az Árpádházból származott királyok kora 1000-1301 - a) Orvosok
88 Ilyen volt az egri szt. Jakab kórház, melyet az egri püspökök, noha az szegények és betegek befogadására alapíttatott, egy időben használatra világi papoknak engedtek át. IX. Gergely pápa 1240-ben Cletus egri püspök kérésére és káptalana beleegyezésével eredeti rendeltetésének megfelelően visszaadatta a cziszterczi- táknak.1) A cziszterczitáknak az orvosi gyakorlat terén kifejtett működését igen jellemzi IX. Gergely pápának 1234-ben kelt rendelete, melyben a Pozsega melletti cziszterczita conventnek és apátjainak meghagyja, hogy ]. prenestei választott püspöknek, az apostoli szék magyarországi legátusának, a ki a kalocsai érsekek által Bácson alapított, a betegek és szegények ellátására bőven megadományozott kórházat gondjai alá akarja venni; mindenkor bocsássanak rendelkezésére kolostorukból két alkalmas, a kórház vezetésében jártas szerzetest.2) Ebből nem alaptalanul lehet azt következtetni, hogy a rendnek pozsegai háza olyan kórházzal rendelkezett, melyben egyszersmind a betegek ápolásában jártas szerzetesek kiképeztettek, különben nem lenne értelme a pápai rendelet azon szavainak, hogy a mondott bácsi kórház mindig — in perpetuum — a pozsegai kolostorból időről-időre küldendő jártas szerzetesek által kezeltessék. A czisztercziták is, valószínűleg betegápolási czélból, szintén gyógyító erejű források mellett szerettek letelepedni. így Egerben, Apátfalván, hol a rend kolostorát a Bélkő alatt, a szintén ős pogánykorra valló nevű AldozókŐ és Hamuhegy közelében, a Bélkő alól eredő három forrás mellett építette fel. A hegyek pogánykori nevei mutatják, hogy ezen áldozó helyet hajdan sokan kereshették fel vizének gyógyító*hatása *) Linzbauer I. 86. sz. Rupp II. 24. a) Linzbauer I. 80.
