Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
II. Az Árpádházból származott királyok kora 1000-1301 - a) Orvosok
79 korszak kinduló pontjának; mert ez vezette be nemzetünket az európai kultur nemzetek sorába s a mint állami intézményeinket a műveltség magasabb fokán állott szomszédoktól vettük át, úgy mindig ezek gya koroltak hatást művelődésünk minden ágának fejlődésére és pedig rendesen oly mérvben, a minő politikai összeköttetéseink voltak egyik másik állammal. Ezen általános hatások érezhetők orvosi történetünkön is. Ezért, habár az általános orvosi történetnek részletezésébe nem bocsátkozunk, elkerűlhetlennek tartom itt és a következő időszakokban is rövid jellemzését adni az orvosi tudomány általános állásának és az orvosi gyakorlattal foglalkozók helyzetének; mert hazai viszonyaink csakis ezeknek segítségével világíthatok meg.1) A nyugatrómai birodalom bukása után hosszú időre megszakadtak a görögök és rómaiak által sok századon át gondosan ápolt tudományosságnak s ezzel az orvosi tudomány fejlődésének fonalai. A kereszténység kezdetben természetes ellensége volt az ókor pogány vallási eszméinek és világnézetének alapján fejlődött műveltségnek. Hippokrates, Plato, Aristoteles Galenus tanai nem merülnek ugyan egészen feledésbe; mert egyes keresztény egyház-atyák nemcsak gondosan őrizték a régi írókat, hanem orvosi munkák Írásával magok is foglalkoztak2): de azon általánosan uralkodott fel*) A bíráló bizottság által adott directiva helyesen jegyezte meg, hogy’ »Ha a munka részletesen fejtegeti az orvosi tudomány fejlődését külföldön, úgy a munka nagyobb részét oly fejezetek foglalják el, melyek az orvosi tudomány fejlődésének már megírt s megjelent történelmeinek kivonatát képezve sem eredetiek, sem a tulajdonképeni feladatnak meg nem felelők.* Ezért szorítkozom csak a mi viszonyaink megértéséhez elkei űlhetetlenűl szükséges általános részleteknek közlésére. *) Péld. Alexandriai Kelemen. 1. Haeser; Gesell, der Medizin und der epidemischen Krankheiten. Jena 1875. I. 431.
