Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - e) Egészségügyi intézmények. Járványok. Orvosrendőrség
529 Az 1715-iki 74 és 1723iki 70. t czikkek az ösz- szes kegyes alapítványok fölött a felügyeletet királyi jognak tartván fenn, a kir. helytartó tanács ezen a téren is erélyes intézkedéseket tesz. Az osztrák örökös tartományokra vonatkozólag 1713-ban udvari rendelettel kiadott kór- és szegényházi szabályzatokat ha zánkban is életbe léptette 1738-ban. 1754-ben — az 1723. 70. t.-cz alapján — felhívta az egyházi és világi hatóságokat, hogy a területükön levő összes kegyes alapítványokról tegyenek részletes jelentést, majd a következő évben az összes kór- és szegényházakat és azoknak vagyonát a kegyes alapítványok közé sorolta. Ezzel egészen kezébe vette a szegények és szerencsétlenek ápolásának ügyét II. József 1783-ban kijelenti a tébolyodottak ügyének rendezésére vonatkozó szándékát. A tébolyodott egyházi emberekre vonatkozólag elrendeli, hogy azok az irgalmas szerzeteseknél helyeztessenek el, ahoi részükre mindig kell helynek lennie. Az országos tébolyda alapításának czéljából a helytartó tanács útján felhívta az ország összes jótékony czélú intézeteit és társulatait, adjanak részletes kimutatást czéljaikról és vagyonukról, hogy meglehessen állapítani a szervezés módját és eszközeit. Utóda II. Lipót tovább foglalkozik az eszmével és 1791 aug. 26-iki rendeletében kifejtve egy országos tébolydának czélját, melyben a sza' gényeket ingyen, a vagyonosabbakat mérsékelt díjén lehetne ápoltatni; kijelenti, hogy a bécsinek mintájár^ akar egyet alapítani s ezen czélra fel akarja használni az eltörölt polgári fraternitasok vagyonát, amennyiben azok alapítványokkal terhelve nincsenek. Ez körülbelül 300.000 frt tőkét képvisel, de ennek nagyobb része magán adósok kezén lévén, felhívta a hatóságokat a tartozások beszedésére.
