Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - e) Egészségügyi intézmények. Járványok. Orvosrendőrség
530 A leghumánusabb intézményeknek egyikét akarta a kormány meghonosítani, amikor 1799-ben felhívta a hatóságoknak figyelmét a törvénytelen szerelem áldozataira A szégyentől félve sokan erőszakosan elveszítették szerelmük gyümölcsét, sok gyermek és szülő lett ennek áldozatává. A helytartó tanács 1 799 január 29-iki leiratában felszólította a hatóságokat, nyilatkozzanak, vájjon kór-, szegényházaikban vagy laza- retumaikban nem lehetne e egy egy szobát berendezni azon czélra, hogy ottan az olyan szerencsétlenek nyugodtan megszülhetnék gyermekeiket s azokról aztán gondoskodhatnának. Ahol nincsen megfelelő helyiség, gondoskodjék a hatóság olyannak a házi pénztárból és gyűjtendő könyöradományokból felállításáról Lassankint ébredezni kezdett közönyösségéből a magyar nemesség is és az 1791-ben kiküldött regni- colaris deputatio munkálatai részletesen felölelték az említett összes egészségügyi intézményeknek törvények által óhajtott rendezését. Sajnos, hogy a beállott politikai viszonyok következtében a jó akaratú törekvések hosszab időre elodáztattak s egyik másik eszmének keresztülvitele még mostanáig sem történt. Járványok. A közegészségügyre fordított nagyobb gond elvette a járványoknak pusztító erejét Egyrészt ritkábban lépnek fel azok, másrészt a tudomány és a megjavított egészségügyi igazgatás a lehetőleg szűk korlátok közé szorította azokat. Leggyakoribb még a pestis. Az ország nagyobb részére kiterjeszkedve csak kétszer, 1709- és 1739-ben tört ki, máskor mindig csak egyes vidékekre szorítkozott, helyesebben mondva szoríttatott a rögtön foganatba vett intézkedések által. Mióta meggyőződtek róla, hogy a pestis ragályos betegség, hazánkat délen és keleten veszteglő intézetekkel látták
