Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - e) Egészségügyi intézmények. Járványok. Orvosrendőrség
526 lőtt. Az egész országra nézve egységes szabályokat megállapította az 1770 szept. 17-iki királyi rendelettel kiadott »Generale normativum sanitatis«. A helytartó tanács kebelében alakított országos bizottságnak alárendelve minden megye és sz. kir. város köteleztetett egészségügyi bizottságot állítani, melynek a területén levő összes orvosok, sebészek, gyógyszerészek és szülésznők alá rendeltettek. A királynő az összes hatóságoknak szigorú felelősség alatt meghagyta, hogy az egészségügyi tanács határozatainak mindenkivel szemben szerezzenek érvényt és a legkisebb mulasztást vagy vétséget se hagyják büntetlenül. Részletesen szabályozva vannak itten a tiszti és magán orvosok, sebészek, gyógyszerészek viszonyai.1) A megyei physi- cusok részére itten foglalt utasításokat a szerzett ta- pasztalatok alapján 1786 ban kibővítette a helytartó tanács s ekkor adott hivatalos instructioja iránytadó volt a század további folyamán. A megyei tiszti orvosnak kötelessége volt: általában felügyelni az egészségügyre és teljesíteni a törvényszéki orvosi vizsgálatokat A községeket ellenőrizni, hogy minden járványt haladék nélkül jelentsenek be és a vett jelentés után személyesen győződni meg a betegség természetéről, terjedelméről, ha csakugyan van járvány a kellő intézkedések végett a járvány helyén kell maradnia annak megszűntéig; ha saját intézkedései nem vezetnének kellő eredményre, a megye útján az országos egészségügyi bizottságnak haladék nélkül jelentést tesz, hogy ez az egyetem véleménye alapján segítségére legyen; felügyel, hogy orvosi, sebészi és szülésznői gyakorlatot csak kellő képesítésiiek űzzenek; ellenőrzi és vizsgálja a gyógyszertárakat és a mérges anyagok Linzbauer Cod. II. 111, 133, 163, 287, II. 641. sz.
