Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - e) Egészségügyi intézmények. Járványok. Orvosrendőrség
527 árulására jogosított kereskedéseket; felügyel a köz- tisztaságra, az élelmezés egészséges voltára, általában mint nyilvános tisztviselő mindenre kiterjeszti figyelmét és mindenben intézkedik ami a közegészségügyet érinti Hatáskörébe tartozott az állategészségügy is. Alája vannak rendelve a járásbeli sebészek és szülésznők. Ezek jelentéseiket évnegyedenkint beterjesztették a főorvosnak ez meg az egészségügy állapotáról évenkint részletes jelentést tett az országos egészségügyi bizottságnak. A tiszti orvosok jelentéseit és javaslatait az or szágos bizottság eleinte az egyetem orvosi karának adta ki vélemény adásra, minthogy azonban ezen munka a kart elvonta rendes teendőitől, 1786-ban az országos főorvosi állás szerveztetett, melyre II. József Vezza Gábort, az orvosi kar igazgatóját nevezte ki év1 1500 frt fizetéssel és 500 frt személyes pótlékkal. Az országos főorvosnak teendői voltak: fő felügyelet az orvosi tanulmányok, a budai, pesti nyilvános kórházak fölött; ő a kegyes alapítványokat kezelő bizottságnak elnöke; neki vannak alárendelve a tiszti orvosok, akik jelentéseiket hozzá a főispánok útján terjesztik fel és ezeknek alapján ő teszi meg a szükséges egészségügyi intézkedéseket.1) Az egészségügyi személyzetnek a fokozatos felelősség elvére fektetett ilyen szervezése sokat javított a nép nagy tömegének eddig teljesen elhanyagolt egész- ségügyi viszonyain. A kormánynak jóakaratú törekvései végrehajtására voltak szakértő közegei, akiknek teendőit részletesen megállapították az általános egész- ségügyi szabályzatok (Generale normativum sanitatis 1770, 1787) és az egyes különös esetekben kiadott kormányrendeletek. i) i) U. o. II 927, 1048, 1058, sz.
