Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - d) Szülészet
524 sikerrel állották ki. Az 1707-ikf július 9-iki kir. rendelet az izraelita szülésznőknek is szabad gyakorlatot engedett. A kormánynak ezen jóakaratú törekvését buzgón támogatták orvosaink, a szülésznők számára írt magyar és német munkákkal. Első ezen téren Wesz- prémi Istvánnak »Bába mesterségre tanító könyv«-e 1 766-ban. Van Swieten e műnek egy-egy példányát Weszprémi nevében Mária Teréziának és II. Józsefnek átnyújtotta, a kik azokért a szerzőnek buzgó igyekezetét megdicsérték és a királynő Weszprémit a mellképét viselő, gyémántos koronával ékített és gyémán- tos keretbe foglalt nagy arany éremmel ajándékozta meg.1) Weszprémit követték: Domby Sámuel »Bába mesterség stb. 1772; Lalanguc Ján. »Rövid oktatás a szülészethez« 1779, Mocsi Károly »A bába mesterségnek eleji« 1784, a helytartó tanács által közhasználatra ajánlva; Plenck József »Anfangsgründe der Geburtshilfe« 1768-tól 1803-ig 7 kiadást ért. Ezt Mária Terézia királynő 1 777-ben minden hazai nyelvre lefordítani és terjeszteni rendelte Latin nyelven írtak: A nehéz szülésről. Fischer Dán., Segner András; az elvetélésről (abortus) ugyanazok; a gyermekágyi folyásról (lochia): Fischer Dániel, a vérnek a szülés után nem a rendes úton, hanem az emlő rákszerű fekélyein folyásáról; a lochia rendes és rendellenes lefolyásáról; Breuer Sámuel, Mocsi Károly és Smidt Ján. György: — a havi tisztulásról: (menstruatio, catamenia): Neumann Sámuel, Fischer Dániel és Vette J. György. A szoptatást illetőleg: Kassai Mihály a dajkák életrendjéről; Pfirsteter András az emlők gyuladásáról. 1789- ben a helytartó tanács az országos főorvos útján uta') Maizner id mű 32.
