Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - e) Egészségügyi intézmények. Járványok. Orvosrendőrség
525 sítást adott a szülésznőknek arra nézve, hogyan kell eljárni az életjelt nem adó újszülöttekkel. A kormánynak ezen és a következő fejezetben érintendő intézkedései a gyermekek gondozása körűi is meghozták a kívánt eredményt. e) Egészségügyi intézmények. Járványok. Orvosrendőrség. A helytartó tanácsnak a közegészségügyre vonatkozó nagymértékű intézkedései az országos egészség- ügyi bizottságból indúltak ki III. Károly királynak 1738 aug. 26-iki rendelete meghagyta a helytartó tanácsnak, hogy az saját kebeléből válasszon az országos bizottságba elnököt és két tagot, két tagot küld a m kir. kamara, kettőt Pozsony város hatósága s ezekhez járul még egy orvos. Ezen bizottságnak feladata lesz az egész országra kiterjedő hatáskörrel felügyelni a közegészségügy minden ágára s működéséről jelentéseit a helytartó tanács és a m. kir. udvari cancel- laria útján a felség elé terjeszteni. Az így megalakúit országos egészségügyi bizottság javaslatára már 1738 nov. 18-án elrendelte a király, hogy tekintettel az uralkodó pestisre az egyes törvényhatóságok kebelében is alakíttassanak az ott állomásozó katonaság tisztjei és a hatóságok küldötteiből álló egészségügyi bizottságok, melyek a helyi viszonyoknak megfelelő javaslatokat, intézkedéseket megtéve, jelentéseiket az udvari cancellariához és a helytartó tanácshoz adják be. Ahol a helyi bizottság nem felelt meg kellően, a kormány rendkívüli hatalommal külön bizottságot rendelt, mint Budára 1739-ben Nádasdy Lipót gróf és Kassára 1742-ben Csáky Antal gróf elnöksége alatt, ezen utóbbira rábízva a felügyeletet az ország felső vidéke fö-
