Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - c) Sebészet. Fürdők

/

vízről Torkos Justus János; Balf— Sopron megye —: Conrád András, Huszti Zachariás, Scholtz Jeremiás;./" Borsod megye ásványvizeiről Domby Sámuel; Buda meleg forrásairól: Oesterreicher J. M., Stocker Lőrincz; a Dunáról mint fürdőről Torkos Justus János; Erdély gyógyvizeiről Oesterreicher J. M., Füred-Balalon sava- nyúvizéről Oesterreicher J. M., Rácz Sámuel; Háromszék megye gyógyvizeiről Barbenius József; Hercules fürdőről Cariophilus Pascal; Magyar-, Horvát- Slavon- országok gyógyvizeiről általában Lalangue János; Nagy- Várad meleg forrásairól Hatvani István; Pöstyén hévvízéről Torkos Just. János; Rajecz, Trencsén megye hévvízéről Kelin Amadé; Rákosi meleg forrásokról Furiani J. András; Ribari meleg forrásokról ifj. Wipacher ~ Dávid; Ruzsbach — Szepes megye — meleg forrásairól Krajzel J. Zsigmond; Pozsony Szt.-György kénes vízéről: Gömöry Dávid, Huszti Zach. Theophil; Stubnyá ról Lissovini János; Szt-László gyógyforrás — Veszprém megye — Gömöry István; Szepesmegye ásványos és meleg forrásairól Krajzel János; Szinye-Lipócz — Sáros megye — ásványvízéről Jósa István; Szklenó és Vichnye vizeiről Möller K. Ottó; Tarcsa — Vas megye — Komáromy J. Péter; Trencsén megye hydrogra- phiáját megírta Adami Pál; Trencsén meleg forrásairól Hermann András; Trencsén-Tepliczről: Kiesewetter Alaj. Ferdinand, Seidler Károly; Varasd megye meleg forrásairól Payer János Lipót. Ezen német és latin nyelven dolgozott íróknak sorát bezárja Nyúlás Ferencz »Az erdélyországi orvosvizeknek bontásáról« 1800 ban kiadott művével, melylyel megkezdte az újabb magyar balneologiai irodalmat.

Az orvosok és sebészek alaposabb képzésével, számuk növekedésével és^ működésük körének szabá-