Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - a) Orvosok
479 szept. 14-iki rendeletében megmagyarázta nekik, hogy a megyéknek joguk van ugyan a tiszti főorvossal a salariumra nézve egyezkedniük és az egyes járásokba chirurgust meg bábát fizetéssel felfogadniok: de csak azok közöl, akik a királynő uralma alatt álló országok egyetemének valamelyikén vizsgálatokat téve, a képesítő oklevelet elnyerték. Az ilyen diplomás orvos vizsgálja a bábákat, akiket alkalmazni lehet. II József a tiszti orvosok dolgához is ismert erélyességével nyúlt. 1782. decz. 20-iki rendeletében meghagyta a helytartó tanácsnak, hogy a megyei physikusok részére részletes szolgálati szabályzatot dolgozzon ki, melyben benne legyen az is, hogy évenkint egyszer kötelesek megyéjüket beutazni és az egészségügyről részletes jelentést tenni. Be kell venni azt is, hogy ha a tiszti orvosok és chirurgusok, a szegény adózó népnek nem állanának szolgálatára, hivatalukat azonnal elveszítik. Minthogy fizetésüket a közpénztárból kapják, a szegényeket ingyen tartoznak gyógyítani, ennek ellenőrzése végett évenkint részletes kimutatást terjesszenek fel arról, hány szegényt gyógykezeltek ingyen. Majd eskü alatt kötelezi a tiszti orvosokat a gyógyszertárak szigorú vizsgálására és hogy a részrehajlásnak elejét vegye, megtiltja a gyógyszerészek által adatni szokott újévi ajándékok elfogadását.1) A köznépnek gondolkozás módját igen jellemzi a helytartó tanácsnak 1786 julius 17-én kiadott rendeleté. E szerint a megyei orvosok jelentéseiből kitűnt, hogy a legtöbb beteg részint szegénysége, részint fösvénysége miatt nem szerezte meg az előírt orvosságot, mások bizalmatlanságból csak egyszer kétszer vették be, sokan meg nem is fordúlnak orvoshoz. Fel») U. o. III. 814., 824., 893., 904. sz.