Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - a) Orvosok
480 szólítja a megyéket, hogy világosítsák fel a népet a megyei orvosok és sebészek rendeltetéséről, hogy ezek épen a szegény néposztály szolgálatára vannak hivatva. A családatyákat s ezek vagy rokonok nem létében a szomszédokat kötelezzék, súlyos felelőség terhe alatt, a betegek gondozására s arra, hogy haladék nélkül forduljanak orvoshoz vagy a kerületi chirurgushoz.1) II Józsefnek az államhatalom összpontosítására irányuló törekvése kiterjedt a tiszti orvosokra is. 1 789-iki rendeletéiben kezébe veszi azoknak kinevezését. Hogy minden esetben kellően tájékozva legyen, a kormány számon tartja az alkalmazhatókat s a tiszti orvosi állásokat első sorban a fővárosi kórházakban gyakorlók számára akarja fenntartani, hogy így a vidékre kellő gyakorlattal bírók kerüljenek. Ezen czélból a hatóságoknak be kell jelenteniük ha orvosra van szükségük és meg kell jelölniük, minő nyelveket kell a kinevezendő orvosnak értenie, hogy a néppel érintkezhessék. A folyamodók közöl a hatóság kijelölést terjeszt fel, felküldi a folyamodóknak láttamozott oklevelét és in- formatiot arról, ki hol, mennyi időn át működött, bírja-e a közönségnek bizalmát, beszéli-e a szükséges nyelveket? a kinevezés azonban a helytartó tanácsot illeti Érdekesen jellemző II Józsefnek Pécs városához 1789 decz. 24-én írt rövid rendelete: »Ich will die Anstellung eines physici für die Stadt Pünfkirchen mit jährlichen 300 fl. Joseph m. p.« A kinevezési rendszer igen rövid életű volt. II. Józsefnek halálával az is sírba szállott s a megyei ügyek kezelését az előbbi törvényes állapotba visszahelyező, 1790 márcz. 1-én és ló én kelt királyi rendeletek a tiszti orvosok és sebészek alkalmazását ismét a meU. o. 988. sz.
