Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - a) Orvosok

459 kir. társaság, a göttingeni és berlini tudós-társaságok tagjukká választották. Meghalt 1 777-ben. Torkos 'Justus János régi nemes család sarja, szü­letett Győrben 16^9-ben. A gymnasiumot Bél Mátyás vezetése alatt Beszterczebányán, majd Pozsonyban vé­gezte. Azután 3 évig Halléban theologiát tanúit. Innen visszatérve Möller Kár. Ottó gyógyszertárában Besz­terczebányán a gyógyszerészetet és Mohertől az orvos­tant tanulta. 1720-ban visszament Haliéba s ott 1724- ben orvostudorrá lett. Haza jőve, előbb tábori orvos, majd 1726-tól Komárom és Esztergommegyék tiszti orvosa, Pálfi Miklós nádor meghívására 1731-ben Po­zsonyba ment s itt a nádornak házi és a városnak tiszti orvosa volt haláláig, 1770-ig. 1751-ben a florenczi botanikai, 17 52-ben a londoni kir. társulat választot­ták meg tagul. Nagy befolyást gyakorolt hazánk köz- egészségügyének, különösen a gyógyszerészeinek ren­dezésére. Weszprémi- Csanády István szül. Veszprémben 1723 aug. 13-án. Egyetemi tanúlmányait) Londonban, Strass- burgban végezte. f^5-ben »Tentamen de inoculanda peste« Londonban megjelent tanulmányát a Monthly Rewiew kedvezően méltatta. 1776-ban lett orvostu­dorrá. Itthon Debreczen városa tiszti orvosává válasz tóttá. Itt írta a gyakorlati orvostan körébe tartozó magyar munkáit (1. 466. stb. old.) és a magyar orvosok életéről szóló, 4 centuriára osztott életrajzokat, »mely messze túl terjedve czíme határain, históriai s arche­ológiái, nagyobbrészt azonban irodalomtörténeti kité­réseivel nagyszerű raktárát képezi szerencsés nyomo­zásai, számos fölfedezéseinek«.1) Ezen művével ő ve­tette meg alapját a magyar orvosi rend történetének, *) *) Toldy Fér. írod. tört. I. 156,

Next

/
Oldalképek
Tartalom