Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - a) Orvosok
460 melyet az ő munkájának hiányában ma még lehetetlen lenne meg írni és a mely a részletek kidolgozásánál nélkülözhetetlen. A jeles tudóst több külföldi tud. társulat tagjává választotta. Mária Terézia királyné 1767- ben az ő arczképét viselő, dús gyémánt-foglalatú arany éremmel ajándékozta meg. — Meghalt Debreczenben 1799 márcz. 13-án. Wipacher Dávid a XVII. század végén Modorban született. Orvostudorrá Lipcsében 1717-ben lett. Mint gyakorló orvos Lipcsében maradt, ottan az egyetemen a növénytan nyilv. r. tanárává lett. Orvosaink közöl a természettudományok császári akadémiájának (acad. naturae curios.) tagjai voltak még: Liebezeit György Zsigmond 1721-ben Nileus néven; Drauth Sámuel, Raymann János Adám 1719-ben I. Aristophanes néven; Wallaszky János 1734-ben Columbus néven; és Wipacher János Theophil 1729-ben Hieracus néven. „, r-r"l rr> v/VLf IM .i.l.i ..............*' J'Z- A VT7- f I V * “ Ö sszefoglalva a magyar orvosoknak a külföldön nevezetesebb szereplését, az egyes tudós társaságok tagjaiul a következőket találjuk: a) Az acad. nat. curio- sorumban: Albrich János, Conrad András, Conrad József, Drauth Sám., Fischer Dániel, Gensel Ján. Ádám, Hedvvigh Ján., Liebezeit György, Loew Kár. Frigy., Mádai Dáv. Sám., Molnár Ád., Neuhold Jak. Wallaszky Ján., Windisch János. A társulat közlönyeiben czikkek megjelentek a következő magyar orvosoktól: Ausfeld Krist., Held Máté, Metzger Márton Krist. és Slotze Sámueltől, b) A berlini akadémiának, illetve előző tud. társulatainak: Gensel Ján. Á., Hedwigh J , Loew Kár. Frigyes, Perlitzy Dán., Segner Andr. c) A göttingeni kir. akadémiának: Gyarmathy S., Segner Ján. d) A londoni kir. társulatnak (Society royal): Hedwigh János,