Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Harmadik rész. A tizenhetedik század - e) Egészségügyi intézmények. Járványok. Orvosrendőrség
408 kötés. Képes előidézni hideglelést, szem-, fül-, kéz-, lábfájást, tagmarjulásokat. Megnyomja az alvó embert. A betegséget szóval, tekintettel idézi fel és ugyanúgy meg is szüntetheti. Ahol ember vagy állat közt kiütött a járvány, azt bizonyosan boszorkány idézte elő. Rettegték is nagy hatalmát, de mert a gyógyításhoz is értett és betegségében csak hozzá folyamodhatott a föld népe; a boszorkányság gyanújában állónak kedvében járt és csak ritkán jelentette fel. Tárgyunk szempontjából legérdekesebbek a boszorkányok által eszközölt gyógyítások. Legközönsé gesebbek ezek közt: a kenés, tapogatás (gyúrogatás, dauzsolás), fürösztés, kötözés és italok beadása; babonásak: a ráolvasás, kikiáltás, ón öntés, a mestergerenda megfúrása, a létra fokainak kiszedése és visszarakása, araszszal megmérés stb. A boszorkánynyomásnak leg- hathatósabb ellenszere a sóra hívás. Mindezekről sok érdekés részletet beszélnek el a nagyszámú boszorkányperek.1) A boszorkányoknak legveszélyesebb ellenségei, mert talán a gyógyításért járó díjakért versenytársai voltak, a „nézők“ Egy 1718-iki békési pörben Mucsi Mihály tanú a többi közt így vallott: »A földhöz vertek erősen egy éjszaka. Annakutána a Kecskeméti nézc- höz mentem« stb. A néző asszony virgát hányt, azután azt mondta, hogy Mihály gazda betegsége onnan van, hogy a lakásában idétlen gyermek van eltemetve és ‘) L. részletesen: Oláh György: A boszorkányperek Rékésvármegyében. Gyula 1888 Fekete: A jász-kunok történetében, ha'asi boszorkánypör iratok. Debreczen 1861. Századok 1881. 593 stb. Számos más erre vonatkozókat. Linz- bauer Codex san. med. T. kötetében : a) A boszorkányperek történetének vázlata. (786) b) Magyarországi bőszt rkányperek (789). — c) A méregkeverőkről (793 old.) Egy nevezetes boszorkányper 1768-ból (II köt. 592.)
